1891-től Hitler felemelkedéséig: mit vizsgál a Titkos Elit-trilógia?

2026. október 2. · Magyar Menedék szerkesztőség

Három rész, öt kötet, két társkönyv: mit vizsgál a Titkos Elit-sorozat 1891-től Hitler felemelkedéséig, kik írták, mire hivatkoznak a kötetek, miben vitatkoznak a bevett történetírással – és milyen sorrendben érdemes olvasni őket?

1891, London. Gerry Docherty és Jim Macgregor szerint ebben az évben hoztak létre gazdag és befolyásos emberek egy titkos társaságot azzal a céllal, hogy hosszú távon az egész világot ellenőrzésük alá vonják. A két skót szerző ezt a kört nevezi Titkos Elitnek, és erre a tézisre épül a sorozat, amely három részben, öt kötetben jut el az első világháború előzményeitől Hitler felemelkedéséig. A befejező rész várhatóan 2026. október 15-én jelenik meg.

Az első rész, A Titkos Elit, a háború előzményeit és kitörését tárgyalja; a második, A Titkos Elit az első világháborúban, a háború éveit; a harmadik, A Titkos Elit és Adolf Hitler, az első világháború végétől Hitler felemelkedéséig vezet. Mindhárom rész a Kárpátia Stúdiónál jelent, illetve jelenik meg. A sorozat nyíltan vitában áll a bevett történetírással – ezt a kötetek ismertetői maguk is hangsúlyozzák –, állításai vitatottak. Ez az írás azt veszi sorra, mit állítanak a kötetek, kik írták őket és mire hivatkoznak; az állítások a szerzőké, a mérlegelés az olvasóé.

Kik írták a sorozatot, és honnan ered a gondolata?

A sorozatot elindító szerzőpáros pályája nem az egyetemi történetírásban telt. A magyar kiadás ismertetője szerint Gerry Docherty 1971-ben végzett az Edinburgh-i Egyetemen, és középiskolai tanárként közgazdaságtant és jelenkori történelmet tanított, Jim Macgregor pedig 1978-ban szerzett orvosi diplomát, és 2001-ig praktizált. Saját honlapjuk szerint a Glasgow-i Egyetem közelében, egy pubban ismerkedtek meg, azon a napon, amikor fiaik diplomát kaptak. Első közös könyvük, a sorozat első részének eredetije, 2013-ban jelent meg angolul Hidden History: The Secret Origins of the First World War címmel, később franciául és németül is kiadták. Magyarul az első két részt Szabó László Zsolt fordította.

A Titkos Elit elnevezés tőlük származik, a kiindulópont azonban nem. Ezt nem a fülszöveg, hanem a szerzők honlapja árulja el: maguk írják, hogy Carroll Quigley amerikai történész nyomdokain haladtak. Quigley 1941 és 1976 között a Georgetown Egyetemen tanított; halála után, 1981-ben megjelent The Anglo-American Establishment című könyve egy olyan körről szól, amelyet szerinte Cecil Rhodes és Alfred Milner alapított 1891-ben. Érdemes tudni: Quigley maga hangsúlyozta, hogy ezt a kört soha nem nevezte összeesküvésnek, és elutasítóan nyilatkozott azokról, akik a műveiből világuralmi összeesküvést olvastak ki.

Az első rész: 1891-től a háború kitöréséig

Az első rész a magyar kiadásban 2024-ben jelent meg, egy kötetben, 550 oldalon. Itt fektetik le a szerzők a sorozat alaptézisét: az ismertető szerint a londoni kör a világuralom megszerzésének első lépéseként tíz éven át tervezte Németország elpusztítását, és szándékosan robbantotta ki az első világháborút. Ferenc Ferdinánd trónörökös 1914. június 28-i szarajevói meggyilkolását a könyv olyan merényletként írja le, amelynek szálai Belgrádon és Szentpéterváron át Londonig vezettek.

A háború kitöréséről a szakirodalom ma is vitatkozik. A fő törésvonal azok között húzódik, akik Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia lépéseit tartják döntőnek – Fritz Fischer német történész például azt állította, hogy Németország tudatosan kereste a háborút –, és azok között, akik a szereplők szélesebb körének, köztük Oroszországnak, Franciaországnak, Szerbiának és Nagy-Britanniának tulajdonítanak nagyobb szerepet. Docherty és Macgregor tézise mindkét iránytól eltér: egyetlen szűk londoni kör tudatos, hosszú távú tervét állítja a középpontba.

Magyar olvasónak mindez nem elvont kérdés: a háborút lezáró békerendszer részeként 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződéssel Magyarország elveszítette területének több mint kétharmadát. A magyar kiadás ismertetője is külön kitér arra, milyen súlyos csapást jelentett a háború a magyar nemzet számára.

A második rész: miért tartott több mint négy évig a háború?

A második rész 2025-ben jelent meg magyarul, két kötetben, összesen 1110 oldalon. Tárgya maga a háború, amelynek bevett történetét a kötet ismertetője teljesen meghamisítottnak nevezi. A sorozat egyik kulcsállítását már az első rész fülszövege kimondja: eszerint a háború 1915 után „szükségtelenül és szándékosan” folytatódott. Ugyanezt mondja ki a szerzők 2018-ban angolul megjelent Prolonging the Agony című könyvének alcíme is, amely szerint az angol–amerikai vezető réteg szándékosan, három és fél évvel hosszabbította meg a háborút.

A fülszöveg nyomozásként írja le a szerzők munkáját – több évtizedes kutatással gyűjtötték össze a töredékes forrásokat és a szemtanúk vallomásait –, a háborút pedig a világtörténelem legnagyobb bűntényének nevezi. Ez a hang az egész sorozatra jellemző: a kötetek nem semleges összefoglalók, hanem érvelő, felelősöket megnevező művek.

A harmadik rész: Hitler felemelkedése, új szerzőpárossal

A befejező részt már Jim Macgregor és John O’Dowd jegyzi. Amerikai kiadójuk Macgregort nyugalmazott skót háziorvosként, O’Dowdot doktori fokozattal és MBA-végzettséggel rendelkező oktatóként mutatja be; közös könyvük a témáról 2025-ben jelent meg angolul Two World Wars and Hitler: Who Was Responsible? címmel. A magyar kiadás két kötetben, várhatóan 2026. október 15-én jelenik meg, és már előrendelhető.

Az ismertető szerint a történet ott folytatódik, ahol a második rész véget ért: az első világháború végén. A szerzők azt állítják, hogy Hitler korai politikai pályáját brit és amerikai titkosszolgálati ügynökök egyengették és pénzelték, a weimari köztársaság gazdasági nyomorát pedig szándékos pénzügyi manipuláció következményének tartják. Felelősnek ugyanazt a szűk, Londonban és New Yorkban működő banki-politikai kört tekintik, amelyet a sorozat az első világháború kirobbantásával is vádol. Állításaik alátámasztására a fülszöveg titkosított dokumentumokat, diplomáciai táviratokat és banki utalásokat említ.

A Hitler hatalomra jutásáról szóló bevett összefoglalók más tényezőket helyeznek előtérbe: a nagy gazdasági világválságot, amely súlyosan meggyengítette a német gazdaságot és tovább polarizálta a politikát, a weimari parlamentarizmus válságát, valamint azt, hogy 1933. január 30-án Paul von Hindenburg birodalmi elnök kancellárrá nevezte ki Hitlert. A kiadói ismertető szerint Macgregor és O’Dowd két korábbi kutatásra épít, és azokon „továbbmegy”: Antony C. Suttonéra és Guido Giacomo Preparatáéra.

Két társkönyv: Sutton és Preparata

Mindkét könyv a harmadik résszel egy napon, várhatóan 2026. október 15-én jelenik meg magyarul, és mindkettő előrendelhető. Antony C. Sutton könyve a régebbi: angolul 1976-ban jelent meg Wall Street and the Rise of Hitler címmel. A Londonban született, később amerikai állampolgárságot kapott közgazdász a Stanford Egyetem Hoover Intézetének egykori kutatója volt. A kötet ismertetője szerint Sutton többek között az I. G. Farben, a Standard Oil, a General Electric és a Ford történetét követi végig, és eredeti banki bizonylatokra, vállalati szerződésekre, valamint a nürnbergi perek irataira hivatkozik.

Milyen szerepet játszottak amerikai és angolszász pénzügyi-ipari körök Hitler felemelkedésében és a náci Németország gazdasági-hadi erejének kiépítésében?

Antony C. Sutton kötetének ismertetőjéből

Sutton válasza az ismertető szerint az, hogy bizonyos amerikai nagyvállalatok és Wall Street-i bankok pénzügyi és technológiai segítsége nélkül Hitler hatalomra jutása és a Wehrmacht felszerelése elképzelhetetlen lett volna. Munkáit – különösen a Wall Street-ről szóló három könyvét, amelyek közül ez jelent meg utolsóként – tudományos folyóiratokban megjelent recenziók is bírálták.

A Hitler projekt szerzője, Guido Giacomo Preparata, a Washingtoni Egyetemen a politikai gazdaságtan docense volt; tézisét angolul 2005-ben, a Conjuring Hitler című könyvében fejtette ki. A magyar kiadás ismertetője szerint azt állítja, hogy Hitler felemelkedése nem érthető meg pusztán a német belpolitika, az 1919-es versailles-i békeszerződés okozta sérelmek vagy a gazdasági válság felől. Preparata a gazdasági összeomlásokat, a pénzügyi manővereket, a nemzetközi hiteleket és a diplomáciai lépéseket egy nagyobb geopolitikai játszma részeiként értelmezi; tézise szerint brit és amerikai politikai és pénzügyi körök nem csupán szemlélői voltak Hitler felemelkedésének, hanem tevékenyen alakították annak feltételeit.

Milyen sorrendben érdemes olvasni?

A sorozat időrendben halad, így a legegyszerűbb a megjelenés sorrendjét követni. Néhány szempont azonban segíthet:

• Aki most kezdi, annak érdemes az első és a második részt egymás után elolvasnia, és csak utána a harmadikat: a befejező rész ismertetője szerint a történet ott folytatódik, ahol a második rész véget ért.
• Aki a harmadik rész előtt újraolvasná az előzményeket, annak az első részből azt érdemes felidéznie, kiket sorolnak a szerzők a Titkos Elithez, a második részből pedig a háború végét, mert onnan indul tovább a történet. A három új könyv várhatóan egy napon jelenik meg, így erre október közepéig van idő.
• Aki a harmadik részt a forrásaival összevetve olvasná, előtte a két társkönyvet veheti kézbe, megírásuk sorrendjében: előbb Sutton 1976-os könyvét, aztán Preparatáét. Így jobban kirajzolódik, mit vesznek át tőlük Macgregor és O’Dowd, és mit tesznek hozzá.

Bármelyik utat választja is az olvasó, a sorozatot úgy érdemes kézbe venni, ahogyan egy vádbeszédet hallgat az ember: figyelmesen, a hivatkozott dokumentumokat mérlegelve, és a másik oldal érveit is ismerve. A két világháború áldozatainak emléke miatt a felelősség kérdése a lehető legnagyobb gondosságot kívánja. Ha kedvet kaptál, kezdd az első résszel, és olvasd úgy, ahogy egy vitairatot érdemes: kíváncsian, de a saját ítéletedet megtartva.