Hunyadi János, a törökverő: Nándorfehérvár, a déli harang és a regényhős
· Magyar Menedék szerkesztőség
III. Callixtus pápa három héttel a nándorfehérvári győzelem előtt rendelt el harangozást a török ellen. Hunyadi János útja Hunyad várától a kormányzóságig, a déli harangszó valódi története, Arany balladája és a tévésorozat.
1456. június 29-én Rómában III. Callixtus pápa bullát adott ki a török veszedelem miatt. Elrendelte, hogy a keresztény világ minden templomában naponta harangozzanak, és a hívek a harangszóra imádkozzanak a harcolókért. II. Mehmed ágyúi csak napokkal később, július 4-én kezdték lőni Nándorfehérvár falait. A győzelem híre és a pápai rendelet július végén, augusztus elején csaknem egy időben ért Budára, és a harangszó azóta Hunyadi János nevéhez kötődik, akit már a kortársai törökverőnek hívtak.
Vajk fia, Zsigmond udvari vitéze
A család első írásos nyoma Zsigmond király 1409. október 18-án kelt oklevele, amelyben Hunyad várát a hozzá tartozó birtokokkal Serbe fiának, Vajknak és rokonainak adományozta. Thuróczy János és Antonio Bonfini szerint Vajk Havasalföldről jött Zsigmond udvarába. Hunyadi János születését a kutatás nagyjából 1405 és 1407 közé teszi. Bonfini azt a mendemondát is lejegyezte, hogy Hunyadi valójában Zsigmond király törvénytelen fia volt, de hozzátette, hogy ízetlen mese, amelyet a család ellensége, Cillei Ulrik terjesztett.
Filippo Scolari, magyar nevén Ozorai Pipo életrajzírója azt írta, hogy Pipo nevelte Hunyadit ifjúkorától. 1431-ben Zsigmond kíséretében Itáliába ment, és két évig Filippo Maria Visconti milánói herceg seregében szolgált. 1437 októberében Zsigmond három hónapra zsoldba fogadta őt és ötven lándzsását, alighanem Csehországban. Valószínűleg itt leste el a husziták szekérvárát, amelyet később a török ellen is bevetett.
Erről a homályos ifjúkorról szól Benkő László regénye, az Őfelsége lovagja (Lazi, 2024, 552 oldal). A gyermek Hunyadit királyi lovaggá éréséig kíséri, és nagy szerepet ad Ozorai Pipónak, az alacsony sorból országnaggyá emelkedett firenzei nemesnek, akinek udvarában a regény szerint apródból lovaggá nevelődött.
A déli végek kapitánya, az ország kormányzója
1439-ben Albert király Hunyadit és az ugyancsak János nevű öccsét szörényi bánná tette. 1441-ben I. Ulászló Újlaki Miklóssal együtt erdélyi vajdává és székely ispánná nevezte ki, és kettejükre bízta Temes vármegyét, Nándorfehérvárt és a Duna menti várakat. Hunyadi a védekezés helyett a támadó háborút sürgette. 1442 tavaszán Erdélyben Mezid bég, szeptemberben Havasalföldön Sehabeddin ruméliai beglerbég seregét verte meg.
1443 őszén Ulászló és Hunyadi a Balkánra indult. A „hosszú hadjárat” Nist és Szófiát is elfoglalta, a hegyek hágóinál azonban a hideg és az élelemhiány visszafordította a sereget. A következő év kudarccal zárult. 1444. november 10-én Várnánál a fiatal király idő előtt rohamra indult a janicsárok ellen, és elesett. Hunyadi alig menekült meg, havasalföldi katonák fogták el, de Vlad Dracul vajda hamarosan elengedte.
1446 júniusában a rendek a kiskorú V. László helyett Hunyadit választották kormányzóvá. 1448 októberében Rigómezőn háromnapos csatában vesztett, hazafelé Brankovics György szerb despota elfogta, és csak százezer arany váltságért engedte el, legidősebb fiát, Lászlót pedig túszként magánál tartotta.
A rigómezei vereség után kezdődik Bán Mór Hunyadi-ciklusának 11. kötete, A förgeteg hírnöke (Gold Book, 616 oldal, kemény kötés). A megtépázott tekintélyű kormányzó hiába toboroz sereget a déli határra, a bárók keresztülhúzzák a számítását. Közben egy magyar ágyúöntő mester Konstantinápoly császárának ajánlja fel a tudását, amelyre a trónra készülő Mehmednek is szüksége volna.
Hunyadi lemondott a kormányzóságról, amikor a fiatal V. László kikerült III. Frigyes császár gyámsága alól. A király 1453. január 30-án az ország főkapitányává nevezte ki, és Beszterce örökös grófjává tette, ez volt az első örökletes cím a Magyar Királyságban. Halálakor mintegy négymillió katasztrális hold föld volt a kezén, ekkora birtok sem előtte, sem utána nem gyűlt össze egy kézben.
Nándorfehérvár, 1456. július 4–22.
Konstantinápoly eleste után Mehmed 1454-ben Szendrőt ostromolta, de Hunyadi felvonulására elvonult. Két évvel később a Duna és a Száva összefolyásánál álló Nándorfehérvár, a királyság déli kapuja ellen indult. Hunyadi saját költségén ötezer zsoldost küldött a várba, sógora, Szilágyi Mihály és fia, László parancsnoksága alá. Kapisztrán János ferences szerzetes 1456 februárjától főként parasztokból toborzott keresztes hadat. II. Mehmed seregét a mai kutatás 60–70 ezer főre becsüli.
Július 14-én Hunyadi kis hajókból összeszedett flottája megtámadta a Zimony fölött összeláncolt török hajózárat. A több mint ötórás harcban Szilágyi naszádjai a vár felől hátba támadták a törököket, a zár átszakadt, és a felmentő sereg bejutott a várba. Július 21-én napnyugtakor kezdődött az általános roham. A védők szurkos fát és más gyúlékony anyagot dobtak le, és felgyújtották, a lángfal elvágta a városba betört janicsárokat a társaiktól.
Másnap egyes beszámolók szerint néhány keresztes csapat parancs nélkül kimerészkedett a romos sáncokon túlra, és a csetepatéból csata lett. Kapisztrán a Száván át a török hátába vezette embereit, Hunyadi kitört a várból, és elfoglalta a török ágyúkat. A harcba maga is beszálló szultán megsebesült, serege a július 22-ről 23-ra virradó éjjel elvonult.
A győzelmet Hunyadi alig három hétig élte túl. A táborban pestis tört ki, és 1456. augusztus 11-én Zimonyban meghalt, a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyházban temették el. Kapisztrán is megbetegedett, október 23-án halt meg Újlakon. Thuróczy János szerint Mehmed a halálhírre azt mondta, hogy ellensége volt, mégis sajnálja, mert Hunyadinak nem volt párja a fejedelmek között.
Az utolsó nyolc évet, 1448-tól Nándorfehérvárig, Benkő László regénye, az Őfelsége lovagja folytatása, a Meghasadt félhold beszéli el (Lazi, 2026, 512 oldal). A gyermek V. László nevelője kezdettől Hunyadi ellenfele, a Felvidéket Giskra huszita zsoldosai sanyargatják, Brankovics György hintapolitikát folytat. Mehmed, Cillei Ulrik, Újlaki Miklós és Kapisztrán János is a regény szereplője.
Miért szól délben a harang?
A közhiedelem szerint a pápa a győzelem emlékére rendelte el a déli harangozást. A sorrend fordított, a Cum his superioribus annis kezdetű bulla három héttel a győzelem előtt kelt. Visy Zsolt tanulmánya Érszegi Géza fordításában közli a rendelkezést. Eszerint minden templomban a délután háromórai és az esti imaóra között, az esti harangozás előtt kellett naponta háromszor, félórás közökkel harangozni, ahogy az Angyali üdvözletre szokás. A híveknek ilyenkor háromszor kellett elmondaniuk a Miatyánkot és az Üdvözlégyet. A pontos dél még nem szerepelt benne.
A hírek lassan jártak. A győzelem híre július 28-án ért Budára, a bulla legkorábban augusztus első hetében. Budán és sok más helyen tehát a diadal hírét előbb hallották, mint a rendeletet, és a harangszó eleve ünneplésként szólt. A pápa augusztus 6-án értesült a győzelemről, és attól fogva a harangszó alatti imát hálaadásnak is szánta. 1457-ben ezt a napot, Urunk színeváltozásának ünnepét a győzelem emlékére az egész egyházban elrendelte. Angliában is harangszóval ünnepeltek, Oxfordba Hunyadi külön futárt küldött a hírrel.
A török elleni harangszót VI. Sándor pápa tette délre, az 1500-as szentévben, amikor újra a török veszélyre figyelmeztette a keresztény világot. Johannes Burchard pápai szertartásmester naplója szerint 1500. augusztus 9-én harangoztak először délben Róma minden plébániatemplomában a török ellen, és ezt az év minden napján, mindörökre meg kellett tartani. Magyarországon 2011 óta július 22. a nándorfehérvári diadal emléknapja.
Szibinyáni Janktól a tankönyvekig
A szomszéd népek is megőrizték Hunyadi emlékét. A szerb hősénekek Sibinjanin Jankója ő, a bolgár epikában Jankul vajda. A szerb epikához köthető legrégebbi ismert lejegyzés, egy 1497-es dél-itáliai, tízsoros töredék éppen arról szól, hogyan tartotta fogva Brankovics György. Arany János 1855-ben a szerb név magyar alakjával írt balladát. A Szibinyáni Jankban Zsigmond Lazarevics István szerb despotánál vendégeskedik. A despota erdélyi apródja élve elfogja a farkast, Zsigmond pedig, mintha a származási mendemondára utalna, visszakéri magának: „Enyim a fa, az gyümölcse”.
Mint védője a keresztnek, / Megrontója büszke tarnak, / Idegen nép hőse is lett / Derék hőse a magyarnak. / Most is vallják, egyre dallják / Szerbhon ifjai, leányi, / Guzlicájok hangja mellett: / Ki volt Janko Szibinyáni.
Arany János: Szibinyáni Jank (1855)
Illik Péter 112 oldalas könyve, a Hunyadi-víziók (Unicus, 2024) azt követi, milyen Hunyadi- és Mátyás-képet adtak a tankönyvek és az iskolai értesítők a 19. század elejétől 1989-ig.
A holló felemelkedése: regényfolyam és tévésorozat
Bán Mór 2008-ban kezdte Hunyadi-ciklusát a Gold Book kiadónál, A hajnalcsillag fénye című kötettel. Eredetileg tíz kötetet tervezett, a 2025-ös regényváltozat fülszövege már tizennégy kötetes regényfolyamról beszél. 2016-ban rádiójáték készült belőlük a Kossuth Rádióban, 2022 júliusában pedig megkezdődött a tízrészes tévésorozat forgatása, többek közt a fóti stúdióban és Vajdahunyad várában.
A sorozat vezető írója Lengyel Balázs volt, Bán Mór konzulensként és társíróként dolgozott a sorozaton. A címszerepet Kádár L. Gellért játszotta. Egyes jelenetekben mindenki a megformált alak anyanyelvén beszél, a sorozatban összesen kilenc nyelv hangzik el. Az első részt 2024 októberében Cannes-ban mutatták be, a TV2 2025. március 8-án kezdte vetíteni.
A forgatókönyvből regény is lett. Bán Mór kötete, a Hunyadi – A holló felemelkedése (Hitel, 2025) a filmes párbeszédekre építve meséli el az egész életutat, Szilágyi Erzsébettel, aki minden megpróbáltatásban a férje mellett áll, és Cillei Ulrikkal, az ádáz ellenféllel. A forgatásról Gótfalvai Krisztina albuma, az Így készült a Hunyadi számol be (Hitel, 2025, 200 oldal, kemény kötés), Bán Mór előszavával, fotókkal, vázlatokkal és a stáb interjúival.
Hunyadi János nem érte meg, hogy kisebbik fia, Mátyás 1458-ban király legyen. Ha kedvet kaptál a teljes történethez, Benkő László két regénye Hunyadi ifjúkorát és utolsó nyolc évét meséli el, az 500 oldalas regényváltozat pedig egy kötetben adja a tévésorozat történetét.