Díszkiadás karácsonyra: mitől marad meg egy könyv nemzedékeken át?
· Magyar Menedék szerkesztőség
Mátyás király utolsó éveiben a budai könyvkötők vörös kecskebőrből saját díszkötést készítettek a corvinák egy részének. Mitől díszkiadás ma egy könyv, hogyan ismerhető fel a fűzött kötés, és melyik kötetet kinek érdemes adni karácsonyra?
Mátyás király utolsó éveiben a budai palota könyvkötőműhelyében saját kötéstípust terveztek a királyi könyvtár, a Corvina kódexeinek. A táblákra vörösre festett kecskebőr került, aranyozott és festett bőrkorongokkal, a lapok három szabad szélét bearanyozták és poncolták. A díszítés alatt gondos szerkezet rejlett, az íveket dupla, fehér bőrbordára fűzték. Ilyen kötést csak a kötetek egy része kapott. Egy mai díszkiadás kiválasztásakor is érdemes mindkettőt megnézni, a díszítést és a fűzést.
Mi lett Mátyás király díszes könyveivel?
A corvinák díszítése többnyire itáliai, főként firenzei munka. Az 1480-as évek második felében Attavante degli Attavanti firenzei műhelye volt a budai udvar legfontosabb partnere. Az évtized legvégén ott készülő kódexek sokasága azonban Mátyás halála miatt már nem jutott el Magyarországra, később a Mediciek könyvtárába került. Budán is működött műhely. Itáliai mesterek dolgoztak benne, köztük a milánói Francesco da Castello, az évtized végén pedig helyi festők is, akik a könyvtárban lévő itáliai kódexeket igyekeztek utánozni.
Naldo Naldi firenzei költő dicsőítő művéből tudjuk, hogy a könyvtárterem a palota Dunára néző oldalán állt, intarziás szekrényekkel, a nyitott polcokat pedig nehéz vörös függöny védte a portól. A bőrkötések tábláin rendszerint a négyosztatú magyar és cseh címer látható, fölötte koronával, a hátsó tábla fejénél aranyozott címfelirat áll. A feliratok nyelvi hibái alapján a könyvkötő olasz anyanyelvű lehetett. Egy vörös bársonykötés csatjai egyedi ötvösmunkával, öntött, tűzi aranyozott ezüstből készültek: két szembeforduló delfin fogja közre rajtuk a zománcos címert.
A király halála után a könyvtár fejlesztése megállt. A későbbi királyok szívesen mutatták meg a termet vendégeiknek, de el is ajándékoztak a kódexekből. A gyűjtemény feltehetőleg a mohácsi csatavesztés után pusztult el, épen maradt köteteit a törökök hadizsákmányként Isztambulba vitték; a Topkapi palotában fellelt maradékot a szultánok 1869-ben és 1877-ben Magyarországnak ajándékozták. A ma ismert corvinák java része mégis olyan kódex, amely még 1526 előtt Nyugat-Európába került.
Mintegy 220 corvina maradt fenn, Európa és az Egyesült Államok nagy könyvtárai őrzik őket. Magyarországon 55 van, ebből 37 az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK). A jellegzetes bőr corvinakötés nagyjából negyven köteten maradt meg, tizenkettő közülük az OSZK-ban van. Az UNESCO 2005-ben felvette a gyűjteményt a Világemlékezet jegyzékébe.
Pesti kőnyomda, kolozsvári előfizetők
Szerelmey Miklós litográfus 1845-ben nyitotta meg kőnyomó intézetét Pesten, és külföldi mintára saját rajzaival illusztrált tájalbumokat adott ki. Az 1847-es Magyar hajdan és jelen lapjain alkalmazta itthon először a színes kőnyomatot, amelyhez a külön nyomott színeknek milliméterre pontosan kellett illeszkedniük. 1848-ban jelent meg a Balaton albuma, kőrajzokkal és magyarázó szöveggel.
Kolozsváron 1924-ben Kós Károly, Nyirő József és társaik indították el az Erdélyi Szépmíves Céhet, amely húsz év alatt 166 művet adott ki, köztük Áprily Lajos, Reményik Sándor és Tamási Áron könyveit. A kötetek száz előfizetőnek luxuskiadásban készültek, a többi vásárlónak olcsóbb változatban. Sok könyvhöz maga Kós vagy gróf Bánffy Miklós rajzolt illusztrációt.
Kötés, fűzés, lapszél: mitől díszkiadás ma egy könyv?
A magyar nyelv értelmező szótára szerint a díszkiadás egy könyv „finom papírra nyomtatott”, gyakran képekkel díszített, „díszes kötésű” kiadása, amely néha ünnepélyes alkalomra, például évfordulóra jelenik meg. Ajándéknál azonban az is számít, hány évtizedet bír ki a kötet.
A könyv tartósságát az dönti el, hogyan fogják össze az íveket, akár kemény, akár puha a borító. A hajtásuknál cérnával összevarrt ívekből álló könyv laposra kinyitható, és a lapjai csak akkor esnek ki, ha kitépik őket. A ragasztott kötésnél a gerincnél felmart lapokat ragasztó tartja, és sok forgatás után a lapok kilazulhatnak.
Boltban, kézbe véve is meg lehet nézni a különbséget. Ha a könyvet felülről, a gerinc felől nézzük, a fűzött kötetben látszanak az egymás mellé sorakozó ívek. A biztos jel azonban a cérna: ha valamelyik ív közepén nyitjuk ki a könyvet, a hajtásban előtűnik. Az, hogy a könyv laposra nyílik, önmagában nem bizonyíték, mert bizonyos ragasztási módokkal készült kötetek is kinyílnak így.
Etherington és Roberts könyvkötészeti szakszótára szerint a lapszél aranyozása valószínűleg 1470 körül, Itáliában született, nagyjából akkor, amikor ott az aranyozott tábladíszítés is megjelent. Az aranyozott élt olykor poncolták is, ahogy a budai kötéseken. A haszna ma is ugyanaz: az aranyréteg, legalább a felső élen, a portól is védi a lapokat. Mátyás bársonykötéseinek lapszélére a szerző nevének és a mű címének rövidítése is rákerült, ami arra utal, hogy a köteteket fektetve, lapszéllel kifelé tárolták. A festett vagy aranyozott lapszélt ma éldekorációnak hívják.
A dombornyomott borítón a minta kiemelkedik a felületből, a sorszám pedig megmutatja, hányadik példányt tartjuk a kezünkben. A Litterae Antiquae 2026-os Hazaszeretet című kötetén mindhárom ismertetőjegy megvan: dombornyomott, éldekorált és sorszámozott. A fülszöveg szerint hét régi kiadványt gyűjt egybe, és a gyerekeknek éppúgy szól, mint a felnőtteknek. Tartalomjegyzékében Hunor és Magyar mondája, Szent László, Hunyadi János és II. Rákóczi Ferenc története mellett a dualizmus kori államférfiak is szerepelnek, a kötet végén pedig versek, köztük a Himnusz és a Szózat.
A gyűjteményes díszkiadás több művet egyesít egy kötetben. Az ötszázadik évforduló évében, 2026-ban megjelent Mohács 500 a fülszöveg szerint tizenhárom szerző öt könyvét tartalmazza sorszámozott kiadásban; a szerzők között ott van báró Kemény Zsigmond és Krúdy Gyula is. A magyar történelem kedvelőjének ez a két kötet való.
Mese az unokának, Balaton a tó szerelmeseinek
A magyar mesék és mondák nagykönyve 1647 grammot nyom, ölbe vagy asztalra való könyv. Benedek Elek meséit és mondáit tartalmazza, az alcím szerint öt kötetet egyben. Tündér- és állatmesék, tréfás és hősi történetek mellett történelmi mondák is vannak benne. Nagyszülő és unoka sok estén át olvashat belőle.
Benedek Elek a szóbeli hagyományt irodalmi formába öntötte. A Szkítia kiadásában megjelent Nagy magyar népmesegyűjtemény ezzel szemben a gyűjtők közléseit adja: Gaal György, Erdélyi János, Ipolyi Arnold, Kriza János, Arany László és Berze Nagy János anyagát. A kiadó szerint a szövegek megőrzik a tájnyelvi fordulatokat.
Sebők Zsigmond (1861–1916) medvetörténeteivel aratta legnagyobb sikerét, hőse később Dörmögő Dömötör néven folytatta kalandjait. A Maczkó úr összes utazása Mühlbeck Károly és Tull Ödön korabeli rajzaival közli a történeteket; 816 oldalával inkább esti felolvasásra való, mint gyerekkézbe. Az 1906-os kötetben Maczkó úr a Balatonra is elutazik.
Az Utazás a Balaton körül kerettörténete szerint Eötvös Károly 1875-ben négy barátjával körbeutazta a tavat. A két kötet 1900-ban jelent meg, folytatása, A balatoni utazás vége 1909-ben. Az anekdoták között szerepel a tihanyi várkapitány jégen vívott párbaja és az első füredi kőszínház születése is. A Litterae Antiquae gyűjtői díszkiadása, a Balatoni utazások mindhárom részt tartalmazza.
Cholnoky Jenő földrajztudós és Kenessey Béla vízmérnök egy-egy Balaton-könyve, Széchenyi István 1846-os Balatoni gőzhajózása és Szerelmey Miklós Balaton albuma is helyet kapott a nyolc művet egyesítő Szerelmünk, Balaton kötetben.
Erdélyi regény, hermetikus iratok, népi minták
Bánffy Miklós (1873–1950) hatvanezer holdas birtokával az ország egyik legnagyobb földesura volt, 1901-től országgyűlési képviselő, 1906 és 1909 között Kolozs vármegye és Kolozsvár főispánja. Az Erdélyi történet ezt a világot írja meg: 1904-től az első világháború kitöréséig követi az erdélyi arisztokrácia életét, bálokkal, vadászatokkal és politikai vitákkal. A három rész 1934 és 1940 között jelent meg az Erdélyi Szépmíves Céh kolozsvári nyomdájában, eredetileg öt kötetben, közel ezerhétszáz oldalon. A Litterae Antiquae sorszámozott díszkiadása egyetlen, 832 oldalas könyvben adja közre mindhárom részt, hosszú téli estékre.
A Smaragdtábla legkorábbi ismert változatai 8–10. századi arab értekezésekben maradtak fenn, később Isaac Newton is lefordította angolra. Ez a szöveg is szerepel A Hermetikum aranykönyve című kötetben, az Angyali Menedék 2026-os kiadásában, a Poimandrész, Stobaeus Hermész-kivonatai, az egyházatyák Hermészről tett megjegyzései, A világ szüze, a Kübalion, Hermész Triszmegisztosz száz bölcsessége és a Nag Hammadi-i hermetikus szövegek mellett. A részek kora nagyon különböző. A Nag Hammadi-i kódexeket, tizenkét bőrbe kötött papiruszkönyvet, 1945-ben találták meg egy lezárt korsóban Felső-Egyiptomban, és a kutatók többnyire a 4. századra keltezik őket. A Kübalion 1908-ban jelent meg az Egyesült Államokban, „Three Initiates” (Három Beavatott) álnéven.
A legnehezebb csomag annak jut, aki a népi díszítőművészetet szereti. A magyar ornamentika nagykönyve 3350 grammot nyom. A Szkítia aranyozott, sorszámozott kiadása Huszka József (1854–1934) tizenhét írását, a kiadó szerint tizenhét könyvét gyűjti egybe. Huszka az 1880-as évektől Erdélyben, a Felvidéken és az Alföldön rajzolta és fényképezte a festett bútorokat, a hímzéseket, a székelykapukat és a kerámiát; a Néprajzi Múzeum közel ezer rajzát és 250 fényképét őrzi. Sepsiszentgyörgyi rajztanárként akvarellmásolatot készített az erdőfülei és a maksai Szent László-falképekről. A maksai régi templomot 1893-ban, az erdőfüleit 1897-ben lebontották. A kötetben A székely ház és a Székely kapuk meséje mellett azok az írásai is ott vannak, amelyekben a motívumok eredetét a magyar őstörténetben kereste.
Ajánlás az első lapon
Gárdonyi Géza (1863–1922) a fiainak írta azokat a jegyzeteket, amelyeket ma Földre néző szem – Égre néző lélek címen olvasunk. A Lazi 2023-as kiadása nem díszkiadás, hanem 216 oldalas, puha kötésű olvasókönyv, így egy nagy díszkiadás mellé is befér a csomagba. Az előszóban azt írja, hogy amíg a fiai kicsik voltak, „vezető kezet” akart nyújtani nekik a jegyzetekben. A Könyv című fejezetben arról ír, milyen nagy dolog, hogy a világ száz legokosabb emberét betehetjük a szobánkba, és „nem foglalnak el nagyobb helyet, mint egy vadászpuska hossza”. Ugyanitt olvasható ez a két mondat is:
A könyvre adott pénz látszólag eldobott pénz. Mint a vetőmag.
Gárdonyi Géza: Földre néző szem – Égre néző lélek. Intelmek fiaimhoz (Budapest, Dante, [1929]), Könyv című fejezet
Egy egész könyvnyi jegyzetet írt Gárdonyi a fiainak. Karácsonyra ennél kevesebb is elég: az előzéklapra írt dátum, hely, két név és egy-két mondat. Évtizedek múlva, ha a könyv továbbkerül a családban, az új olvasó ebből tudja meg, ki kinek és mikor adta. Ha idén díszkiadást választasz valakinek, ne hagyd üresen az első lapot.