Kopjafák

Nyirő József (Székelyzsombor, 1889. július 18. – Madrid, 1953. október 16.), erdélyi magyar író, katolikus pap, újságíró. Művei elsősorban az erdélyi magyarság művelődéstörténeti és történelmi kérdéskörében helyezkednek el. Szókimondó, a korabeli politikai helyzettel szembeforduló magatartása miatt menekülnie kellett Romániából, majd Magyarországról is. Művei publikálását és bármilyen nyilvánosságra hozatalát a román és magyar kommunista rendszer betiltotta.

Nyirő Józsefet, akárcsak Wass Albertet a román kommunista kultúrpolitika háborús bűnösnek bélyegezte több évtizeden keresztül...

„Egy az élet a föld fölött és a föld alatt. Fekete porból piros virág nyílik, eltemetett gyászból új búbánat fakad. ... Helyemet keresem a temetőnkben, és olvasom a vén kopjafák történetét. Így született ez az írás, amely csak egy múló lélegzetvétel a holtak világbirodalmában”.

A „Kopjafák” című kötetében a székely ember Kolozsvárra viszi szegény nagybeteg feleségét.

Az asszonyka sajnos meghal, nincs pénz, így nem tudja hazaszállítani. Felöltözteti a halottat, beülteti a vasúti kocsi sarkába, mintha élne...

Az utasok és a kalauz is észreveszik, hogy halott utazik a vonaton, de nem szólnak...

Az élete párja csendesen sírni kezd...

Részlet a kötetből:

• Jegyeket kérek!
• Most válik el! - gondolja rémülten a halottvivő, és odanyújtja két jegyét.
• Az enyém s a feleségemé!

A kalauz a halott arcába világít lámpájával és megremeg.

- Alszik! - válaszol a sötétben egy vésztjósló, komor hang.

A kalauz tétováz, de egyszerre elszánja magát és a jegycsípővas beleharap a halott jegyébe is...”

Íme, a magyar novellairodalom egyik legszebb, legmegrázóbb, katartikus jelenete Nyirő József tollából. Elárulhatjuk: a Kopjafák nem szűkölködik ehhez hasonló jelenetekben.

Nyirő ebben az életművében is kiemelkedő jelentőségű, olvasmányként pedig lebilincselő kötetben ugyan a székely temető kopjafáit faggatja a letűnt korok hajdani embereinek sorsáról, de valójában nagyon is az élők számára keresi a zűrzavaros idők „buja növényzetében” a jövendőbe vezető utat.

Sokat elmond jelenünkről, hogy e kutakodás - az egyébként időtálló esztétikai hozadékán túl - ma sem érdektelen a számunkra.

A „Kopjafák” című eme kiadványt az emberi érzés és együttérzés, a néma tettben megnyilvánuló emberi segítés irodalmi szépírói tolmácsolása iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.

További ajánlott Nyirő kötetek:

Halhatatlan élet.
Mi az igazság Erdély esetében?
Arénába űzve.
Uz Bence.
Íme, az emberek!
Havasok könyve.
Székelyek.
A zöld csillag.
Az elszántak.
Isten igájában.
Jézusfaragó ember.
Madéfalvi veszedelem.
Néma küzdelem.
Hull immár a fenyőtoboz.
A sibói bölény.
A zöld csillag