Székely tragédia

Nyirő József kevésbé ismert, életében kötetbe nem került, főként folyóiratok hasábjain megjelent novelláinak foglalata ez a könyv.

Az ízes erdélyi szó ötvösének igazi műfaja a novella. A kötetből székely népének tragikus életérzése sugárzik, az író rövidprózákba, feszes-tömör, néhol allegorikus-szimbolikus megoldású, balladás hangvételű írásokba sűrítette az életérzésüket, drámai – olykor tragikomikus – helyzetüket, amelybe Erdély magyarsága került, és amelynek lesújtó hatásán sem a nép, sem az író nem tudott felülemelkedni.

Ám a „székely apostol” művei mégsem gyűlöletre, hanem szeretetre tanítanak, az írásokból a székelyek csalódások és megpróbáltatások ellenére is töretlen és törhetetlen hite tárul elénk.

Az íróra annyira jellemző tragikus események itt is jelen vannak, de sokszor napfényes jelenetek szomszédságában. Üdítően hat a meg-megjelenő góbés furfang, s még Uz Bence alakja is felbukkan, azokban a novellákban, amelyeket az író nem dolgozott bele a regénybe.

Nyirő írói eszköztárának egész gazdagsága felvonul: remek jelenetező képessége és dramaturgiai hajlama, az ízes székely nyelvjárás és a népi misztika ismerete, finom lélektani megfigyeléseinek árnyaltsága, nyelvi jellemábrázoló tehetsége, természetfestő ereje, melyek kifogyhatatlan mesélőkedvvel párosulnak. Mindez egy olyan író tollából, aki szenvedélyesen szerette szülőföldjét és az „ő népét”, azt a közösséget, amelyből vétetett, és akikre rendkívül büszke is volt.

Néhány cím a kötetben szereplő harmincöt novella közül:

• A város legszebb lánya;
• Szeretjük egymást, Felség;
• Sas a sziklán;
• Székely tragédia, amelyből legenda lehetne;
• Havasi tragédia;
• Bence életet ment;
• Családi öröm;
• Új búza zsengéje;

A „Székely Tragédia” című eme kiadványt a „székely apostol” kevésbé ismert, életében kötetbe nem került, főként folyóiratok hasábjain megjelent novellái iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, amelyekből hőn szeretett népének tragikus életérzése sugárzik, érzékeltetve azt a helyzetet, amelybe Erdély magyarsága került, és amelynek lesújtó hatásán sem a nép, sem az író nem tudott felülemelkedni.