Évszámnovellák - 1919, 1940, 1944

Szerző: Kós Károly

Évszámnovellák - 1919, 1940, 1944

Ár: 2 186 Ft · Raktáron

Adatok

Kiadó
IdőJel
Megjelenés
2020
Kötés
Puha kötésű ragasztott
Oldalszám
104 oldal
Cikkszám
MM-16582
Tömeg
150 g

A népies stílusú magyar író nemritkán archaizál és a kalotaszegi tájnyelv szemléletes fordulatait, régi korokat idéző ritka szavait szívesen használja. Elbeszélései maradandó irodalmi értékek. Évszám novellái közül kettő régi erdélyi folyóiratban, egy ritka könyvben jelent meg. Mindössze három van belőlük: 1919, 1940 és 1944 a címük. A három novellát egybeszerkesztve egyetlen novellafüzérré emelve olvashatjuk „Évszámnovellák” címen. A három évszám Erdély és három népe (magyarok, románok, szászok) három történelmi sorsfordulóját idézi. Megtudjuk, hogy Kós Károly az említett radikális változásokat, főhatalom váltásokat miként élte meg, hogyan vélekedik népe tragédiájáról vagy éppen emelkedéséről, a „kis magyar időkről”, majd arról, hogy ismét minden elveszett. Felsejlik Erdély vérzivataros históriája és az itt élő, megszenvedett népek emberség utáni vágya. A trianoni békediktátum századik évfordulója évében érdemes erről eltűnődni, gondolkodni, továbbgondolni...!

Leírás

Kós Károly (Temesvár, 1883. – Kolozsvár, 1977.) népies stílusú magyar író, építész és grafikus sorsa összefonódott Erdély közelmúltjával. Prózai munkáiban nemritkán archaizál és a kalotaszegi tájnyelv szemléletes fordulatait, régi korokat idéző ritka szavait szívesen használja.

„Választott szülőföldje” Kalotaszeg.
Elbeszélései is maradandó, időt álló irodalmi értéknek számítanak. Évszám novellái közül kettő régi, megsárgult erdélyi folyóiratban, egy pedig ma már hozzáférhetetlen, ritka könyvben jelent meg, egymástól elszigetelve, összefüggéseikből kiragadva, az egyes publikációk között hosszú idő kihagyásával.

Mindössze három van belőlük: 1919, 1940 és 1944 a címük. A három novellát egybeszerkesztve egyetlen novellafüzérré emelve „Évszámnovellák” címen olvashatjuk.

A három évszám Erdély és három népe (magyarok, románok, szászok) három történelmi sorsfordulóját idézi fel.

A novellákból megtudjuk azt is, hogy Kós Károly az említett radikális változásokat, főhatalom váltásokat miként élte meg, hogyan vélekedik népe tragédiájáról vagy éppen emelkedéséről, a „kis magyar időkről”, majd arról, hogy ismét minden elveszett.

A három sorsforduló egy-egy viszonylag rövid időszakot ölel fel, de a tipikus részletben a nagy egész is benne van. Felsejlik Erdély vérzivataros históriája és az itt élő, megszenvedett népek emberség utáni vágya.

A trianoni békediktátum századik évfordulójának évében (2020) érdemes erről eltűnődni, gondolkodni, továbbgondolni...!

Ezeket is ajánljuk