A föld ködében

Kosáryné Réz Lola (Selmecbánya, /szlovákul Banská Štiavnica, város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Selmecbányai járásában, a járás székhelye/ 1892. december 7. – Budapest, 1984. december 27.) író, műfordító. Kosáry Domokos történész édesanyja...

„A föld ködében” cselekménye mintha egy megtestesült misztériumjáték volna a 20. század elejének Felső-Magyarországáról, egy Közép-európai asszonynak az életbe szőtt rémálmairól.

A kötetben nyomon követhető a fájdalmas szívű örök anya, a fiáért, a fia jövőjéért a halállal is alkut kötő magyar anya sorsa.

Kosáryné Réz Lola parabolájának hősnője a hétköznapok lemoshatatlannak tűnő lelki szennyesét tisztítja napról-napra. Kifejezésre jut benne az elzüllött, lepusztult munkásember erőszakossága, a gyermekhalálok, a falu testi és lelki nyomora, a megaláztatások ostorcsapásai, amelyek egyre nemesebbé teszik az önfeláldozó lélek női kálváriáját...

Szépség és tragikum áll itt együtt - mint annyi esetben a Trianon utáni magyar prózairodalomban.

A meseszövés szépsége, a hétköznapokba ágyazott képzelőerő drámai kibontása és a versbetétek játszi lírája ellenpontozni képes az első világháború utáni szociális elkeseredettség tragikumát.

A kötetben foglaltak az alábbi fejezetcímeken követhetők nyomon:

• I. A Por, a Füst meg a Pók;
• II. Péter;
• III. A tudós asszony;
• IV. A halás;
• V. A kocsmárosné;
• VI. A katona, a diák és a varázsló;
• VII. Az aggodalomról;
• VIII. A fiú születésnapja;
• IX. Péter otthon;
• X. A kőangyalok;
• XI. Háborúsdi;
• XII. Köd;
• XIII. A vendég;
• XIV. A hegytetőn;

„A Föld Ködében” című eme kiadványt a fájdalmas szívű örök anya, a fiáért, a fia jövőjéért a halállal is alkut kötő magyar anya sorsa, az I. világháború utáni szociális elkeseredettség tragikuma iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.

Ajánlott még:

Ulrik inas.
Egy leány a sok közül.
A föld ködében.
Marinka három udvarlója.
A vén diák.
Egy hordó bor.
Különös ismertetőjele: nincs.
Porszem a napsugárban.
Por és hamu.
Vaskalitka.
Asszonybeszéd.
Perceg a szú.