Jegyzetek a kései hagyatékból IV. — A morálról

Friedrich W. Nietzsche (Röcken, Németország, 1844. október 15. – Weimar, Németország, 1900. augusztus 25.) német klasszika-filológus, egyetemi tanár, filozófus, (aforisztikus stílusban alkotó) költő, zeneszerző. Mindig vitatott gondolkodónak számított. Filozófiája, művészetfelfogása rendkívül nagy hatású, sok szerzőt, művészt megihletett.

Életfilozófiájával az individualizmus képviselője, az egzisztencializmus egyik előfutára Kierkegaard és Schopenhauer mellett. Kritizálta a korabeli értékrendet, különösen a kereszténységet, a szocializmust, a darwinizmust. Különc zseniként került be a történelembe. Szenvedélyes elkötelezettség, radikális újítási akarat, nyelvi mágia jellemzi a munkásságát...

„Valamely morális esemény győzelmét ugyanazokkal a »moráltalan« eszközökkel harcolják ki, mint bármely győzelmet: erőszakkal, hazugsággal, rágalmazással, igazságtalansággal.”

Ha egy mondatban szeretnénk összefoglalni Nietzsche morál-felfogását, akkor az a bizonyos mondat talán így hangozhatna: az élet moráljának filozófiája, az életigenlés etikája.
Mindent abból a szempontból vizsgál, hogy hasznos-e vagy káros-e az életre.

Az élet pedig olyan feltételeken nyugszik, amelyek ellentétesek a hagyományos (idealista, keresztény, audaimonista, polgári) morállal, ezért Nirtzsche szükségszerűen kerül összeütközésbe azokkal a morálokkal, amelyek „eltagadják az élet valódi lényegét...”

FRIEDRICH W. NIETZSCHE (Röcken, Németország, 1844. – Weimar, Németország, 1900.) német klasszika-filológus, egyetemi tanár, filozófus, (aforisztikus stílusban alkotó) költő, zeneszerző. Mindig vitatott gondolkodónak számított. Filozófiája, művészetfelfogása rendkívül nagy hatású, sok szerzőt, művészt megihletett...

A „Jegyzetek a Kései Hagyatékból” című sorozat eme IV. kötetét azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik szeretnének mélyebb kontextusban is foglalkozni a neves és vitatott filozófusnak a morállal kapcsolatos gondolataival és okfejtéseivel, amelynek vezérfonala, hogy az értékeket át kell értékelni, és egy olyan morált felállítani, amely megfelel az élet valódi természetének (vagy legalábbis annak, amit Nietzsche az élet valódi természetének vél)...

Ajánlott még:
Jegyzetek a kései hagyatékból
Jegyzetek a kései hagyatékból 2.
Jegyzetek a kései hagyatékból III.