Jegyzetek a kései hagyatékból III. — A hatalom akarásáról és az örök visszatérésről

Friedrich W. Nietzsche (Röcken, Németország, 1844. október 15. – Weimar, Németország, 1900. augusztus 25.) német klasszika-filológus, egyetemi tanár, filozófus, (aforisztikus stílusban alkotó) költő, zeneszerző. Mindig vitatott gondolkodónak számított. Filozófiája, művészetfelfogása rendkívül nagy hatású, sok szerzőt, művészt megihletett.

Életfilozófiájával az individualizmus képviselője, az egzisztencializmus egyik előfutára Kierkegaard és Schopenhauer mellett. Kritizálta a korabeli értékrendet, különösen a kereszténységet, a szocializmust, a darwinizmust. Különc zseniként került be a történelembe. Szenvedélyes elkötelezettség, radikális újítási akarat, nyelvi mágia jellemzi a munkásságát...

Az Attraktor kiadó „Jegyzetek a kései hagyatékból” Nietzsche-sorozatának 2016-ban kiadott III. kötetét tartja kezében az olvasó. A szerző kéziratos hagyatékában rengeteg fontos szöveg maradt meg, melyeket már nem volt ideje kötetbe rendezni. Ehhez a sorozathoz ezekből válogatták ki a legfontosabbakat, mégpedig tematikus csoportosításban.

A sorozat I. kiadványát azoknak az olvasóinknak ajánlottuk és ajánljuk, akik szeretnének mélyebb kontextusban is foglalkozni a neves és vitatott filozófus kereszténységgel kapcsolatos megnyilatkozásaival...

A II. kötet a nihilizmussal és az emberfeletti emberrel kapcsolatos töredékeket tartalmazza, melyek szintén nem kerültek bele Nietzschének az életében publikált művébe.

„Azt ismertetem, ami eljövőben van: a nihilizmus beköszöntét. Ismertetni tudom, mivel olyasvalami történik itt, ami szükségszerű, ennek jelei ott vannak mindenütt, csak a szemek hiányoznak még e jelek meglátásához. Nem dicsérem és nem is kifogásolom itt, hogy eljövőben van: úgy hiszem, ami van, az a legnagyobb válságok egyike, az ember legmélyebb magábaszállásának pillanata: hogy az ember kiheveri-e ezt, úrrá lesz-e ezen a válságon, az az erejének a kérdése: ez igenis lehetséges...”

Ez a III. kötet „A hatalom akarásáról és az örök visszatérésről” szól, az életművébe bele nem került töredékek szem előtt tartásával.

„A hatalom akarása nemcsak Nietzsche tervezett főművének a címe, hanem filozófiájának egyik meghatározó gondolata is, amely bizonyos tekintetben egész életművét áthatja. A hatalom akarása az élet alapelve, minden életfolyamat értelmezésének kulcsa”...

„A dionüszoszi igent-mondás a keletkezés és az elmúlás, az öröm és a bánat örök körforgása, szoros összefüggésben van az örök visszatérés gondolatával...”

... „A hatalom akarásával áll szoros összefüggésben az örök visszatérés tana...”

FRIEDRICH W. NIETZSCHE (Röcken, Németország, 1844. – Weimar, Németország, 1900.) német klasszika-filológus, egyetemi tanár, filozófus, (aforisztikus stílusban alkotó) költő, zeneszerző. Mindig vitatott gondolkodónak számított. Filozófiája, művészetfelfogása rendkívül nagy hatású, sok szerzőt, művészt megihletett...

A „Jegyzetek a Kései Hagyatékból” című sorozat eme III. kötetét azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik szeretnének mélyebb kontextusban is foglalkozni a neves és vitatott filozófusnak a hatalom akarásáról és az örök visszatérésről szóló, ezekkel kapcsolatos gondolataival és okfejtéseivel...

Ajánljuk mellé:

„Jegyzetek a kései hagyatékból I-II.”
Önéletrajzi írások.
A dionüszoszi világszemlélet.
Igazságról és hazugságról nem-morális értelemben.
Vegyes nézetek és mondások.
A morál genealógiája.
Művelődési intézményeink jövőjéről.
A bálványok alkonya.
Richard Wagnernek, Georg Brandesnek és Jacob Burckhardtnak írt összes levelei.
Hajnalpír.
Az antikrisztus.