Életet tanultunk

Nyirő József ismeretlen vagy alig ismert, életében kötetbe nem került, főként folyóiratok hasábjain megjelent elbeszéléseinek foglalata ez a könyv.

A novella Nyirő számára több mint irodalmi műfaj: alkotói módszer, hisz regényeinek szerkezetét is ezekből építette fel. A kötet valamennyi ízes, fordulatos, székely tájnyelven alkotott prózai írása önéletrajzi ihletésű.

A kötet minden egyes írása arról tanúskodik, hogy Nyirő József a Trianon utáni erdélyi irodalom legkiválóbb szerzőinek egyike, a nemzeti emigráció köztiszteletben álló nagy alakja volt, de elsősorban hű magyar és emberséges ember.

„Úgy illő, hogy neve fennmaradjon, amíg magyarok élnek e földön.”

NYIRŐ JÓZSEF (Székelyzsombor, /ma Románia/ 1889. július 28. – Madrid. 1953. október 16.), erdélyi magyar író, kilépett katolikus pap, politikus, újságíró. 1944–45-ben a nyilaspuccs után a nyilas csonkaparlament (Törvényhozók Nemzeti Szövetsége) tagja volt, ő volt Sopronban a Szálasi-kormány utolsó sajtótermékének, az Eleven Újságnak a főszerkesztője, és a Nagynémet Birodalomba is követte a kormányt.

Művei elsősorban erdélyi témákkal foglalkoznak, kiadásukat a román és magyar kommunista rendszerek betiltották. Nyirő Józsefet, akárcsak Wass Albertet, a román kultúrpolitika több évtizede háborús bűnösnek, antiszemitának nevezi.

Néhány cím a 43 elbeszélésből:

• A zsombori vár - Ahol gyermek és boldog voltam;
• Életet tanultunk;
• Békében is tömegsírban;
• Másképpen szép az élet falun;
• Uz Bence utolsó tréfája;
• Román-magyar közeledés;
• Az utolsó nóta;
• A hang nélküli kántor;
• Küzdelem a halállal;

Az „Életet Tanultunk” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik Nyirő József ismeretlen vagy alig ismert, életében kötetbe nem foglalt, főként folyóiratok hasábjain megjelent elbeszéléseit szeretnék ebből a kötetből megismerni.