Az ősök útja és az Istenek útja

1943-ban született Hamvas Béla életművének eme egyik legradikálisabb magyar tárgyú írása. A magyar irodalomtörténet itt „csak ürügy”, „az irodalomtörténetek esete csak példa és valójában szociális, gazdasági, vallásos, társadalmi és világszemléleti eszmékről van szó”. Felvetődik a kérdés, mi történt volna, ha megjelenhetett volna már 1943-ban, megírása nehéz történelmi pillanatában? Hangja talán mélyen időszerű lett volna, amely önvizsgálatra is hív? Vajon elutasításra talált volna az őszinte szembenézés a magyarság legfontosabb sorskérdéseivel? 1999-ben, az első megjelenésekor már nem kapott különösebb figyelmet. Ez a mű mindenképpen megelőzte a korát, de lehet-e örökre aktuális? Ki-ki maga eldöntheti és megítélheti!

„Az ​ősök útja és az istenek útja”, Hamvas Béla életművének egyik legradikálisabb magyar tárgyú írása, 1943 márciusában született. Egyetlen fennmaradt gépiratos példányát Demény János őrizte meg.

Ha az irodalomtörténeti áttekintések hagyományos kereteit nem feszítené szét, akkor illeszkedne Hamvas írásainak következetesen végigvitt sorába: Irodalmunk legújabb irányai (1919), Fiatal magyar irodalom (1925), Az új erdélyi irodalom (1932), Szellemi törekvések a magyar irodalomban (1900–1935) (1936) és tovább. De a magyar irodalomtörténet itt „csak ürügy lesz”: „az irodalomtörténetek esete csak példa és valójában szociális, gazdasági, vallásos, társadalmi és világszemléleti eszmékről van szó”.

• Mi történt volna, ha megjelenhet „Az ősök útja és az istenek útja” 1943-ban, megírása nehéz történelmi pillanatában?
• Hangja talán mélyen időszerű lesz, és önvizsgálatra hív?
• Az őszinte szembenézés a magyarság legfontosabb sorskérdéseivel elutasításra talál?

Első megjelenésekor, 1999-ben, nem kapott különösebb figyelmet.

• Hogyan is lehetett volna komolyan venni, ha a közreadók például nem hallottak soha Arany János Kozmopolita költészetéről, egyebek mellett?
• Nem kell-e legalább olyan mélységig ismernünk a magyar történelmet, mint a szerző, ahhoz, hogy megértsük a nagyesszé bonyolult és sokrétű összefüggéseit?
• Hajtogathatjuk-e a mű elolvasása után továbbra is a közhelyet, hogy Hamvas Béla nem szerette, vagy akár csak mellőzte volna a magyar kultúrát?

„Senki azt, hogy itt tényleg aktív vallásos megnyilatkozásról van szó, nem értette volna meg és kevesen lesznek, akik megértik” – írta Hamvas Béla.

• „Lehet-e a mű, amely korát megelőzte, immár örökre aktuális?”
(Várhegyi Miklós)
*
Hamvas Béla (Eperjes, 1897. március 23. – Budapest, 1968. november 7.) magyar író, filozófus, esztéta és könyvtáros, Hamvas József evangélikus lelkész, tanár, író és hírlapszerkesztő fia.

Az 1970-es évekig Hamvas Béla művei csupán kéziratos / gépelt formában, többszörösen másolva, ezért sokszor roncsolódott szöveggel voltak hozzáférhetők. A kilencvenes évek elején kezdődött el a teljes életmű rendezett és autorizált kiadása.

Hamvas Béla munkásságát 1990-ben posztumusz Kossuth-díjjal, 1996-ban Magyar Örökség Díjjal ismerték el.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.