Fekete vőlegények I-III. ANTIKVÁR

P. Gulácsy Irén 1927-ben megjelent történelmi regénye a mohácsi vész idején játszódik. Mohács nemzedékének történetét írta meg. Beható történeti előtanulmányokat végezve szent áhitattal kezeli és nézi az embereket, és az eseményeket. Minden történés végzetszerűségében hisz, mindenekelőtt pedig a magyar sors elrendeltetésében. A cselekmény a Zápolya-ház és a trónon lévő Jagellók viszálykodásával indul. Két nagyravágyó asszony: Hedvig hercegnő (Zápolya János anyja) és Candalei Anna (Ulászló király felesége) harcol egymással. A „két asszony párbaja” és a történelmi események közben sorra feltűnnek a kor nevezetes személyiségei is. A kötet lelkesült, bizakodó szavakkal ér véget: „Erdély eggyé fogódzott. Aztán megindult és ment és robogott viharos, torz századokon át új tavaszra, magot megőrző, kincseket holnapra átmentő, halálban életet esküdő örök hivatása, a magyar jövő felé...” A műnek nagy volt a sikere, néhány év alatt tíz kiadása jelent meg...

A KÖTET ANTIKVÁR (HASZNÁLT) PÉLDÁNY! ALÁHÚZÁSOK ÉS FIRKÁK ELŐFORDULHATNAK BENNE! AZ ESZTÉTIKAI ÁLLAPOTÉRT FELELŐSSÉGET NEM VÁLLALUNK, ENNEK TUDATÁBAN RENDELJE MEG! KÖSZÖNJÜK!
*
EGYESÍTETT KIADÁS!
*
A „Fekete vőlegények” P. Gulácsy Irén 1927-ben megjelent történelmi regénye. Nem Kolozsvárott jelent meg, mint az erdélyi írónő két korábbi regénye, hanem a Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt.-nél Budapesten, majd Marosvásárhelyen 1932-ben...

A tíz fejezetből álló regény a mohácsi vész idején játszódik. A cselekmény a Zápolya-ház és a trónon lévő Jagellók viszálykodásával indul. Két nagyravágyó asszony: Hedvig hercegnő (Zápolya János anyja) és Candalei Anna (Ulászló király felesége) harcol egymással. A „két asszony párbaja” közben sorra feltűnnek a kor nevezetes személyei.

A regény központi alakja Czibak Imre, akit fiatalon udvari papjuk, Fülöp atya ezzel az áldással bocsát el a bihari szülői udvarházból: „Ha az Úr egyszer megbecsülne azzal, hogy az életedet váltságul fogadja: ösmerd meg a vértanúk gyönyörűségét.” Ennek az áldásnak beteljesülését is írja le a regény. Imre 16 évesen a Zápolyák szepesi udvarába kerül, ott feltárulnak előtte az ország bajai. Hamarosan belesodródik az egyéni érdekekből és hiúságokból szőtt politikai intrikák hálójába.

A cselszövést irányító Hedvig hercegnő mérgétől megmenti a királyné és vele a születendő trónörökös életét. Menekülnie kell a Zápolyák bosszúja elől, így udvari szolgálatba áll és a fogarasi várba jut. Itt Tomori Pál főkapitány hadnagya és egyben tanítványa lesz. A két kiváló férfi között barátság szövődik. Egyiküknek sem adatik meg a békés családi élet: Tomori menyasszonya a lakodalom napján lángok áldozata lesz, Czibak Imre szerelmese, Zápolya Borbála a lengyel királyhoz megy feleségül. Reményeik összeomlása után belépnek a ferencesekhez és az esztergomi kolostorba vonulnak. Onnan pápai parancs és az országra közeledő veszedelem szólítja el Tomorit, és vele tart Czibak Imre is. A mohácsi csatában látja elesni barátját, Tomori Pált. A sebesült II. Lajost Czibak Imre kimenti a csatából, de átkelésükkor a király elvész a megáradt Csele patak vizében.

Czibak Imre a királlyá választott, de gyenge Szapolyai János mellé áll, aki megteszi őt váradi püspöknek. Az országban eluralkodik a káosz, Ferdinánd bevonul Budára. Erdélyt az idegen kalandor, Gritti Lajos akarja meghódítani, akit már kormányzóvá tett a gyengekezű János király. „Egyetlen szilárd pont maradt az egész zürzavarban, Bihar, és annak a szíve, Várad. Egyetlen hűséges kard, Czibak Imre.”

Czibak Imre összeesküvést szervez, hívei Felmér mellett adnak egymásnak találkozót. Brassóban azonban Gritti a maga oldalára állítja az összeesküvőket, Czibak kis csapatával hiába várja őket. Miután hírt kap a Brassóban történtekről, hazaküldi fegyvereseit és bevárja gyilkosait. Levágott fejét aranytálon Gritti Lajos asztalára helyezik. A döbbenet egyesíti az erdélyieket és Grittit legyőzik.

A regény lelkesült, bizakodó szavakkal ér véget: „Erdély eggyé fogódzott. Aztán megindult és ment és robogott jajos, viharos, torz századokon át új tavaszra, magot megőrző, kincseket-zsarátot holnapra átmentő, halálban életet esküdő örök hivatása, a magyar jövő elé.”

Kritikai fogadtatása: Az MTA Péczely-díjával jutalmazott műnek nagy sikere volt, néhány év alatt tíz kiadása jelent meg.

A „Fekete vőlegények”-et a korabeli kritika P. Gulácsy Irén addigi írói pályájának betetőzéseként fogadta. Bár többé-kevésbé elismerték, hogy meséje nem mindenben felel meg a történeti forrásoknak, de az egyesülés vágya és a „felröppent hősi mitosz nagyhúzású turulmadara” (idézet a regényből) jól beleillett a trianoni békeszerződést követő évek közhangulatába. Azóta is az író legjobb regényeként tartják számon.

„P. Gulácsy Irén Mohács nemzedékének történetét írta meg. Beható történeti előtanulmányokat végzett, bár a legújabb kutatások eredményeit nem használta fel. A történeti tények, alakjainak történeti adottsága nem mindig kötik meg a kezét a művészi alakítás munkájában, de nem is hamisítja meg azokat sehol sem a tárgya kedvéért… Szent áhitattal nézi az embereket és az eseményeket. Rendületlenül hisz minden történés végzetszerűségében, mindenekelőtt pedig a magyar sors elrendeltetésében.”
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.