Valaki útravált... — Az úton lévő és kiútkereső Ady Endre

Ady Endre (1877-1919) halálának centenáriumi éve záró akkordjaként e gazdagon illusztrált díszalbum az Országos Széchényi Könyvtár tulajdonában lévő páratlan, a maga egészében forrásértékű dokumentumkincset kíván a nagyközönség számára megmutatni.

Az Országos Széchényi Könyvtár közel 1200 olyan unikális (egyedi, különleges) dokumentumot őriz, amely Ady Endre életéhez vagy életművéhez (költészetéhez, publicisztikájához) közvetlenül köthető.

Ezek az életmű tekintetében különböző műfajú, alapvető fontosságú unikális, azaz egyedi, különleges anyagok.

A kötet egy új aspektusból – Ady valós, fizikai utazásai, úton levései felől - közelít az életműhöz. Megmutatja továbbá Ady belső kiútkereséseit, kételyeit, félelmeit is.

A kiadvány autográf (eredeti, saját kezű) versek, fotók, levelek, Ady kéziratos önéletrajza, első kiadások dedikációi, stb. mentén, illetve felbecsülhetetlen értékű tárgyi hagyatékok kapcsán olyan helyeket idéz fel, amelyekhez Ady életútja, pályája kapcsolódik, illetve amelyek a belső vívódások, a kiútkeresés, az identitásformálódás jelentős csomópontjai.

Egyfelől középpontba kerül a valós fizikai tér, az életút mindazon valós állomása, melyeket az „Értől az óceánig” bejárt: Érmindszent, Zilah, Debrecen, Budapest, Nagyvárad, Párizs, Velence, Róma, Monaco, Reinfeld, stb. E helyszínekről Ady tartalmilag és formailag is izgalmas levelekben és képeslapokon tudósította barátait hogylétéről, és aktuális alkotásairól.

A helyek bejárásának, belakásának folyamata újszerű motívumvilággal inspirálta költészetét, de az utazás, útkeresés, a szakadatlan úton levés, a bolyongás, a belső utazás, a magány és a sikerekkel fordítottan arányos elbizonytalanodások már 1909-ben is jól kitapinthatók voltak.

Egyfelől tehát középpontba kerül a tér – szerkesztőségek, kávéházak, szállodák, szanatóriumok –, az utazási helyszínek és eszközök (kocsi, ló, vasút, hajó, csónak, stb.), másfelől ezek erős, tudatos szimbolikája is. A helyek bejárásának, belakásának konkrét mozzanatain, vagy éppen a helykeresésen, a komfortérzet elmaradásának különböző formáin túl a kiútkeresés, a szakadatlan úton levés, a bolyongás, az űzöttség toposzai, azaz visszatérő motívumai is megjelenítődnek, melyek az Adyra olyannyira jellemző Mindenség-keresés végső csalódásaiból, kiábrándulási formáiból eredeztethetők (szerelemben, szexusban, mámorokban, istenhitben, világi sikerben, Istenkeresésben, stb.).

A kötet tehát egy eddig nem vizsgált módon szinte kivétel nélkül az emberi és szerzői én alakulásának külső, „mozgó eszközeit, színtereit”, és belső magányát, kiútkereséseit, szimbólumait hivatott vizsgálni.

A „Valaki Útravált...” című eme kiadvány egy színes, mintegy 250 dokumentum fotójával illusztrált album, melyet két tanulmány keretez a szerkesztők révén, meghatározott tematikák mentén, hiszen az identitás életen át tartó alakulását, épülésének-bomlásának külső, tárgyi vetületeit és fázisait nemcsak a különféle valós helyek, helyszínek közegében lehet megtapasztalni, hanem a tükörkép, öntükröződés, önvizsgálat belső útkeresésén keresztül is.