Utassy József költészete — Kritikai kiadás

Ez a kötet elsősorban egy eddigieknél sokkal árnyaltabb, gazdagabb és tartalmasabb Utassy-kép kialakításához kíván hozzájárulni.

Önéletrajzát az érintett az alábbi mondatokkal zárja:

„Baráti köröm nem széles, de engem körülölel. Azokat a költőket, írókat szeretem, akiknek duendéjük van. Értük tűzbe tenném mind a két kezemet! Mert látni vélem fejük körül a piros derengést.” (A duende vagy tener duende egy spanyol kifejezés az érzelmek, a kifejezés és a hitelesség felfokozott állapotára vonatkozóan.)

A kötet készítőjének és gondozójának meggyőződése, hogy az érintett maga is rendelkezett ezzel a duendével.

Az „Utassy József Költészete” című eme több mint ezer oldalas kiadvány megjelentetésével a Kiadó méltó módon kíván tisztelegni Utassy József emléke előtt, aki – még leírni is fájdalmas és hihetetlen! – 2016 márciusában lett volna hetvenöt esztendős, s már évek óta nem lehet közöttünk.

Utassy József (Ózd, 1941. március 23. – Zalaegerszeg, 2010. augusztus 27.) József Attila-díjas (1978) és Kossuth-díjas (2008) költő, műfordító.

Gyermekéveit Bükkszenterzsébeten – egy Heves megyei kis faluban – töltötte, ahová mindig is kötődött. 1955 és 1959 között Egerben, a Dobó István Gimnáziumban tanult. Főiskolai tanulmányait az ELTE BTK magyar–népművelés szakán végezte 1961 és 1967 között. Az Eötvös-kollégium tagja volt.

1959 és 1960 között OTP-tisztviselőként, majd művészeti előadóként dolgozott Pétervásárán. 1963 és 1964 között a Borsodnádasdi Lemezgyár munkása volt. 1967 és 1972 között egy szakmunkásképző intézet diákotthonában volt nevelőtanár. 1969-ben a Kilencek költőcsoport egyik alapítója volt. 1970-től a Magyar Írószövetség tagja lett. 1972-től szellemi szabadfoglalkozású. 1995-től a Magyar Írók Egyesületének tagja. 2002-től haláláig a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 2005-ben a Digitális Irodalmi Akadémia tagjai közé választotta...