Ady Endre kultúrharcai — Újabb titkos történetek - KAPHATÓ, RENDELHETŐ

„1789-ben, mintegy 230 éve, a szabadság, egyenlőség, testvériség jelszavával indult meg a francia forradalom által vezérelt politikai-ideológiai változás, amely a későbbiekben minden idők leggyilkosabb rémuralmát eredményezte. Ekkor szabadultak el azok az erők, amelyek nemcsak százmillió ember kiirtásáért felelősek, hanem elhatározták, hogy megsemmisítik az európai kereszténységet és a nemzetekhez kötődő kultúrát.

Magyarország sokáig kimaradt ezekből a folyamatokból, ám a XX. század elején hozzánk is beköszöntött a felvilágosodás új formája. 1919-ben a Tanácsköztársaság és vérszomjas gyilkosai 133 napig tobzódtak a vérben, de ez csak a bemelegítés volt. A második világháború után már a legbetegebb vágyaikat is kiélhették a francia jakubinusok hazai követői, akik Marx, Engels, Lenin nyomdokain hozzákezdtek az »új társadalom« létrehozásához.

A legbrutálisabb gyilkosságokra épülő hazai kommunista terror ideológiai légköre az 1900-as évek elején alakult ki. Ebben kiemelt szerepet kapott a kulturális térfoglalás, amelyen keresztül elindult a magyar identitás megsemmisítése. Ez volt a napjainkban zajló kultúrharc első állomása.

A küzdelemben kiemelt szerepe volt a tragikus sorsú nagy magyar költőnek, a 2019-ben már 100 éve elhunyt Ady Endrének is.

- Vajon ő hová állt ebben a harcban, és azt milyen indokkal tette?”

Az „Ady Endre Kultúrharcai” című eme kiadványban megtaláljuk annak a rengeteg súlyos állításnak a bizonyítékait, amelyeket eddig az irodalomtörténészek kérdésként sem mertek feltenni.

Raffay Ernő folytatja korábbi könyveiben megismert hiteles forrásokra épülő tényfeltáró oknyomozását. Kutatásaival újraírja a XX. század elejének magyar történelmét és irodalomtörténetét...

RAFFAY ERNŐ szerző (Borjád, /Baranya megye/ 1948. -) történész, politikus. Pécsett érettségizett 1968-ban. 1977-ben végzett a szegedi József Attila Tudományegyetemen, történelem-Kelet-Európa története szakon. 1977-1993 között a JATE történészoktatója volt: gyakornok, tanársegéd, adjunktus, 1989-től docens. 1981-ben doktorált, 1987-ben kandidált. Társalgási szinten beszél angolul és románul. A rendszerváltás alatt és után országgyűlési képviselő és az Antall-kormányban a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára volt.

Kutatási területe a XIX-XX. századi magyar történelem és a balkáni népek története. Szűkebb kutatási területe: magyar-román kapcsolatok, valamint Erdély és a trianoni békediktátum.