Seneca bölcsességei — 740 iránymutató idézet a filozófus életművéből latinul és magyarul

Szerzője Lucius Annaeus Seneca (Córdoba, Kr. e. 4 körül – Róma, Kr. u. 65. április 12.) római sztoikus filozófus, drámaíró és államférfi. Édesapjától megkülönböztetendő, ifjabb Senecának (Seneca Minor) is nevezik. Előkelő családból származott: apja, idősebb Seneca lovagrendi rangú volt. Anyja, Helvia három fiúnak adott életet, akik közül a középső volt Lucius. Bátyja az Apostolok Cselekedeteiből is ismert Gallio volt, akivel Pál apostol is találkozott...

Seneca nemcsak a római irodalomnak, de az egész világ­irodalomnak is egyik legnagyobb és legkülönlegesebb alko­tója. A legnagyobbak közé azért sorolható, mert a római irodalomnak szinte minden műfajában maradandót alkotott: a lírában, a prózában és a drámában egyaránt.

Ebben a kis kötetben prózai írásaiból találhatók bölcsességek, szentenciák latinul és magyarul. Seneca szívesen zárta le etikai tárgyú fejtegetéseinek fő tanulságait egy-egy jól megjegyezhető, velős mondással. A szentencia mint irodalmi műfaj nagy múltra tekint vissza a római irodalomban.

A kötetben témakörökre bontva találhatók az idézetek. Néhány egy- vagy kétsoros, de akadnak hosszabban kifejtett bölcsességek is. A tematikus elrendezésnek köszönhetően könnyen kereshetők az idézetek. Az egyes témák ábécérendben követik egymást. Az adakozástól kezdve a barátságon és a természeten át egészen a vitézségig találhatunk iránymutató gondolatokat.

Ajánljuk a kötetet mindenkinek, aki szívesen bepillantana Seneca életművébe, gondolataiba. A ma embere is sokat tanulhat a több ezer éves tapasztalatokból. Ajánljuk azoknak is, akik érdeklődnek a latin nyelv iránt, vagy éppen tanulják, hiszen párhuzamosan olvashatják a bölcsességeket latinul és magyarul.