Orbán Viktor győzelemre játszik

- Jókor lenni jó helyen vagy rosszkor lenni rossz helyen - melyik vezet ahhoz, hogy az ember a történelem részese legyen?

A 20. században sokan voltak, akik hirtelen ott találták magukat a forgatag közepén, holott nem tettek mást - és nem tettek kevesebbet -, mint kiálltak az elveik, a hitük, a meggyőződésük, az embertársaik vagy éppen a nemzetük mellett. Nem állt szándékukban történelmet írni, de a helyzet úgy kívánta, hogy cselekedjenek.

• Átok vagy áldás, ha olyan szerepet oszt ránk a sors, amelyet az utódok is számottevőnek tartanak majd?
• Egyáltalán a személy alakítja a történelmet, vagy a történelem alakítja a jellemet?

A történész szerző ebből a perspektívából vizsgálja Orbán Viktor szerepét a visegrádi országok és Európa közelmúltjában, karakterét és indíttatásait pedig történelmünkből, annak fordulataiból, tanulságaiból és tradíciójából vezeti le.

Thibaud Gibelin egészen messziről indít, végigtekint Közép-Európa és a magyarság történetén, hogy eljusson ahhoz a fiatalemberhez, aki 1989. június 16-án alig 26 évesen beszédet mond Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén. De Orbán Viktor nem csupán a megfelelő helyen volt a megfelelő időben - állítja Gibelin, és kellő alapossággal bemutatja, miként következik a ma ismert kormányzati irány az akkor indult életútból.

A francia szerző példaként állítja a Nyugat elé azt a karakán - az uniós bürokráciában megütközést keltő -, a nemzeti érdekeket és a hagyományos európai értékeket előtérbe helyező politikát, amely meglátása szerint Európa túlélésének záloga.

Ajánljuk mellé:
Az orosz-ukrán konfliktus háttere
Látlelet - az orosz-ukrán háborúról
Csillagfordulás