A kereszt szimbolikája

René Guenon, (Blois, Franciaország, 1886. november 15. – Egyiptomi királyság, Kairó, 1951. január 7.), metafizikus, szúfi misztikus író, a tradicionális létszemlélet legkiemelkedőbb gondolkozója és szerzője.

A francia ezoterikus filozófus nem szűk, keresztény értelemben kezeli a kereszt szimbolikáját, és nem is korlátozza azt a vonatkoztatási tárgy tényleges képére. Elsősorban metafizikai perspektívából tárgyalja, tehát ez az írása klasszikus értelemben vett kifejezetten metafizikai jellegű munka. (A metafizika = átfogó tanulmányozása mindannak, ami a tudás, a magyarázat és a létezés rendjében fundamentális jelentőségű, a valóság tanulmányozása. Tárgya mindaz, ami meghaladja a tapasztalatot, ami az emberi értelem külső határainál áll...)

A kereszt olyan szimbólum, amely különböző formájában szinte mindenhol megtalálható, a legrégebbi időktől kezdve, ezért nem tartozhat sajátosan és kizárólagosan csak a kereszténységhez.

Mint minden szimbólumnak, a keresztnek is többféle jelentése van. Amit a kötet alapvetően szem előtt tart, az a metafizikai jelentés, amely mind közül az első és a legfontosabb, mert ez a tulajdonképpeni princípiumi jelentés. (A princípium = 1. alapelv, vezérelv, elv, alaptétel, vezéreszme, alapgondolat, 2. kezdet, alap-ok, ősok, végok, szempont, irányelv, alapelem)

A mű fogalmilag sűrű, mélyreható, nem enged megfeledkezni a szerző szándékáról, hogy arról beszéljen, ami igazán értelmes, lényeges és valóságos...

A metafizikai jellegű kérdéskörök az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

ELŐSZÓ

• A létező állapotainak sokfélesége
• Az egyetemes ember
• A kereszt metafizikai szimbolikája
• A tér irányai
• A három guna hindu elmélete
• A komplementerek (egymást kiegészítők) egyesülése
• Ellentétek feloldása
• A háború és béke
• A közép fája
• A szvasztika (kampós kereszt, tetra-gammadion, horgas kereszt, kaszás kereszt, napkereszt. Ősi napkereszt és életszimbólum, melynek a szárai az óramutatóval megegyező irányban, arra merőleges kampószerű vonalakban végződnek. A heraldikában több évszázadra visszamenően megtalálható. Európában kimutatható a Krisztus előtti 3. évezredtől. Nagyon elterjedt Indiában, különösen gyakori a japán heraldikában, megtalálható a germán fegyvereken, az ókori görög érméken és a XX. században a németeknél. Gnosztikus keresztként négy egymás fölé helyezett lábként is előfordul...)
• A lét fokozatainak geometriai ábrázolása
• A két előző ábrázolás kapcsolata
• A szövés szimbolikája
• Ugyanazon létállapot különböző modalitásai folytonosságának ábrázolása
• A pont és a kiterjedés viszonya
• Az égő csipkebokor ontológiája (ontológia = léttan, lételmélet, létfilozófia vagy általános metafizika, az a filozófiai tudomány, amely a léttel mint létezők alapjával foglalkozik...)
• Átmenet a derékszögű koordinátákról a polárkoordinátákra, folytonosság, forgatás által
• A különböző létállapotok folytonosságának ábrázolása
• Az univerzális gömb alakú légörvény
• Meghatározni a létező ábrázolásának elemeit
• A jin-jang távol-keleti szimbóluma (a születés és a halál metafizikai egyenértékűsége)
• A függőleges tengely jelentése - a mennyei akarat befolyásolása
• A mennyei sugár és annak visszaverődési síkja
• A fa és a kígyó
• A teljes létető és az individualitás összeférhetetlensége
• Az individuális emberi állapot helye a létező egészében
• A nagy triád
• A középpont és a kerület
• Záró megjegyzések a térbeli szimbolikáról

Ajánljuk mellé:
Psyché
A nagy triád
Szakrális nyelvek
A kereszt szimbolikája
Hermész sírja
Spirituális tekintély és világi hatalom
Dante ezoterizmusa
A világ királya
A világ középpontja
A modern kor és tradíció
Kelet és Nyugat