Nyelvédesanyánk

Czakó Gábor Csaba (Decs, 1942. szeptember 14. –) a Nemzet Művésze címmel 2019-ben kitüntetett Kossuth-díjas író, publicista, képzőművész, a magyar katolikus újságíróképzés megszervezője. Dolgozott Antall József miniszterelnök tanácsadó testületében. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja (2007)...

„A magyar tudomány, sport, sakk, művészet rendre beverekszi magát a világ élvonalába. Kitrianonozzák - ámde újra és újra... 1914-ben nekünk ítélte a NOB a VII. Olimpiai Játékok megrendezésének jogát, de ez a verseny elmaradt. Az I. Világháború után nemcsak az ország kétharmadát, de a VII. Olimpia rendezését is elvették tőlünk, sőt az antwerpeni olimpián el sem indulhattunk 1920-ban...

- Honnan az erőnk?

Onnan, hogy a magyar, mihelyst gondolkodni mer, óriási előnnyel indul. Már az elhatározástól is, hiszen milliós szókincsű nyelv birtokában vág bele, amellyel az árnyalatok árnyalata is játszva kifejezhető, sőt a dolgok fonákja is rögtön kikukucskál...”

Anyanyelvünkről írott könyvei sorozatában Czakó Gábor talán ebben a kötetében jutott legmélyebbre anyanyelvünk megismerésében. Mégpedig a maga jellegzetes három eszközével.

Ismét nagyot lépett előre a gyökrendszer többes gyökcsalád kapcsolatainak föltárásában. Például a rem, remeg, reng, rendít, remény – rém, rémül; ráz, ránt, ront, rez, reszket, retteg, rezeg, rozoga, rozzan, rozzant; rossz, rom; rém, rémlik gyöksor a rengeteg erdőbe is elvisz, melyet a szél olykor félelmetes nagy rengésre indíthat... A hasonló jelentésmezők a kognitív nyelvkutatás aranybányái lesznek egykor...

Az általa kifejlesztett és nyelvrégészetnek keresztelt új kutatási módszerével további meglepő eredményekre jutott. Például a számneveinkben ma is élő és működő őskori számbölcselet kimutatása után rájött tér és időszemléletünk egységére.

Harmadrészt a regényeiben, esszéiben, televíziós Beavatásaiban megismert misztikai tapasztalatainak alkalmazásával sikerült megértenie és föltárnia egy alig ismert X. századi magyar remekmű, a Nagymácsédi Kereszt szellemi üzenetét. Különösen ez utóbbi döbbenti meg az Olvasót, hiszen általa roppant mélyen pillanthat anyanyelvünk és őseink hitének, gondolkodásának tágasságába, spirituális ihletének időtlen korszerűségébe.
(L. Z.)

A kötet TARTALMA:

• Magyar előny?
• Miféle nyelv a magyar?
• Ismeretlen nyelv-e a magyar?
• Miért nem folyik vita a tudományban a finnugor kérdésről?
• Nyelvédesanyánk tér-időszemlélete;
• Például a számok!
• Kéz és láb;
• Lak, lyuk, lik gyökünk családjáról;
• Berhe;
• A mós, a pór meg Dúl király lányai;
• Al és kép meg a szómezők;
• Hang és lélekutánzók;
• Vogul/manysi történetek a táltos lóról;
• Bolygó Sziklák esete az állatorvosi lóval;
• A magyarok nevének kalandregéje;
• Hunfalvy Pál nyelvstratégiája;
• A hallható-tapintható látványról;
• Legrégibb nyelvemlékünk rejtélyei;
• Nyelvünk prokrusztesziálása;
• Etelközi nyelvemlékeink;
• Szabir ős;
• A civilizációs vonal kamuja;
• A magyar az ördög nyelve?
• A nagymácsédi kereszt - az ómagyar misztika emléke;

FÜGGELÉK:

• Kell-e szakácsoklevél a kozmás pörkölt fölismeréséhez?
• Benső Trianon;
• A bicsak meg a kommunikációtudomány;
• Kemény Ferenc: Magyar nyelvünk tökélyéről;
• Hivatalosság és magyarság;
• Szójátszoda;
• Vendégszöveg - magától a tisztelt Ismeretlen Olvasótól;
• Szóvegyelegy Petőfi Sándornak;
• Zenés kifejezések;

Ajánljuk mellé:

Gyepű
Csodák csodája
Történeteink almáspitével
A gyógyítás szakralitása
Juliánusz barát ajándéka
Beavatás - Az országút szélén
Hitemről
A szabir titok
Beavatás - Jézus beszélő kövei
Eredeti magyar nyelvtan
Beavatás - Lépcső és szalmaszál
Aranykapu
Hosszúalattság
Misztikai ösvény - Titkos könyv
Beljebb a magyar észjárásba
Mondatok
Beavatás a magyar észjárásba