Beavatás a magyar észjárásba

Esszékötet a magyar nyelvről, gondolkodásról...

Czakó Gábor Csaba (Decs, 1942. szeptember 14. –) a Nemzet Művésze címmel 2019-ben kitüntetett Kossuth-díjas író, publicista, képzőművész, a magyar katolikus újságíróképzés megszervezője. Dolgozott Antall József miniszterelnök tanácsadó testületében. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja (2007)...

A nyelvrégészet CZAKÓ GÁBOR szerint új keletű tudomány, csupán az Egyesült Államokban művelik.

„Nagyban különbözik az etimológiától, a szavak eredetét kutató tudománytól. A nyelvész a külhasonlítás helyett belhasonlítást végez. Vizsgálatának tárgya a szavakban, a szólásokban, a kifejezésekben megőrződött szemléletmód és összefüggésrendszer” - mondta a közelmúltban megjelent kötet szerzője az MTI-nek.

Czakó Gábor elsősorban az úgynevezett belső nyelvszemlélet XIX. századi alapművére, Czuczor Gergely és Fogarasi János „A Magyar Nyelv Szótára” című munkájára támaszkodik. A 113 ezer szócikkből álló gyűjtemény legfontosabb fogalma a szógyök, amely körül kirajzolódik a gyökre épült szavak, szócsaládok ágas-bogas rendszere.

Ágas-bogas, ez például igen jellemző a magyar nyelvre. Az európai nyelvekben nincsenek is ikerszavak. A mieink ráadásul ellentétpárok, hiszen valami vagy ág, vagy bog, élő vagy halott, a sütés és a főzés között pedig alapvető konyhafilozófiai különbség feszül - mondta Czakó Gábor.

Az első magyar nyelvrégész szerint a nyelv ilyen jellegzetességeiből kibontható a beszélők észjárása, világszemlélete.

A magyar nagyjából 2400 gyökből építkezik. A nyelv ebből a gyökérzetből hajt ki. Szerves rendszer, amely az egészből kiinduló gondolkodásmódra utal. Példa erre a páros testrészeket jelentő főnevek - pl. kar, láb, fül - egyes számú használata, - mondta a szerző.

A magyar szókincs jelenleg közel egymillió szóból áll. A nyelv rendszere nyitott és demokratikus; a gyökökből szinte végtelen mennyiségben lehet új szavakat alkotni, amelyeket mindenki rögtön megért. Amikor először mondta egy sportriporter, hogy a csatár áthámozta magát a védőkön, akkor egy új kifejezést alkotott, mégis mindenki tudta, miről beszél - mondta Czakó Gábor.

Az azonnali megértést segíti egy további nyelvrégészeti lelet, a magyar nyelv szemléletessége, képisége. A beszélőben a dolgok megképlenek. Czuczor és Fogarasi az érzés, érzékiség fogalmát használja. A nyelvbölcselet XIX. századi nagyjai szerint a legtöbb magyar szó gyökere valamilyen érzésből fakadt hang kinyomata - mondta a szerző.

A nyelvrégészet alkalmas a más módszerekkel feltárt ismeretek gazdagítására, például elszegődhet segédtudománynak a történeti földrajz mellé. A magyar a hova kérdésre felelve a -ba és a -be, vagy a -ra és a -re helyhatározó ragot teszi a történelmi magyar szállásterületen fekvő települések neve után. A Kárpátokon, vagy a Lajtán túli települések esetében viszont általában csak a -ba, -be ragot használja, tehát mehetünk Őcsénybe, Kassára vagy Munkácsra, a Lajtán túl viszont csakis Párizsba, Londonba, Münchenbe utazhatunk - említ példát a nyelvrégészet alkalmazási területeire egy tanulmányában Czakó Gábor.

A nyelvrégész leletei nem holt maradványok, amelyeket a föld alól kell kiásni. Csak a szavakat kell megtisztítani a megszokás porától, és előtűnik mindaz, amit őriz és életben tart a nyelv - mondta a szerző az MTI-nek.
(Forrás: MTI)

A Kedves Olvasó az első magyar nyelvrégészeti kötetet tartja a kezében. A nyelvrégész a nyelv mélyére merül, de nem csupán a nyelvet, mint olyant kutatja, ahogy a régész sem a földet meg a vizet tanulmányozza, hanem a földben-tengerben lappangó emberi hagyatékot.

Mindketten leletekkel dolgoznak.

A leletek tények, ám értelmezésükhöz a nyelvrégésznek konyítania kell a nyelven kívül a néprajzhoz, történelemhez, valláshoz, mitológiához, s mindahhoz, amit a leletek megkívánnak. Szükség esetén segítségül kell hívnia ezeknek a tudományoknak a szakembereit is.

A régész kiássa a tárgyakat, illetve azok töredékeit, nyomait, a nyelvrégészet leleteit nem kell keresni. A szóbeszédben közszájon forognak, csak éppen valamiért elkerülte figyelmünket a bizonyos szavak és kifejezések sokasága, egymáshoz való viszonya, a szerkezetekben és egyéb nyelvi elemekben megőrződött értemények, hitemlékek, szokások, a világszemlélet, az észjárás, - és így tovább.

A nyelvrégész megtisztítja a szavakat - szólásokat a megszokás porától.

A „Beavatás a Magyar Észjárásba” című eme kiadványt a szóbeszédben közszájon forgó nyelvrégészet leletei, az első magyar nyelvrégész munkássága iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.