Magyarországi kovácsoltvas-művesség - ANTIKVÁR

A KÖTET ANTIKVÁR (HASZNÁLT) PÉLDÁNY! ALÁHÚZÁSOK ÉS FIRKÁK ELŐFORDULHATNAK BENNE! AZ ESZTÉTIKAI ÁLLAPOTÉRT FELELŐSSÉGET NEM VÁLLALUNK, ENNEK TUDATÁBAN RENDELJE MEG! KÖSZÖNJÜK!

Történelmi városnegyedekben járva, műemlékeket látogatva a kovácsoltvas-művesség szép, olykor művészi rangú emlékeivel lépten-nyomon találkozunk. Közülük néhány - mint az egri volt megyeháza Fazola Henrik készítette kapui vagy a fertődi volt Esterházy-kastély kapuzata - közismert látnivaló, nem csak a szakemberek ismerik; de többségük szinte beleolvad az építészet összképébe, anélkül, hogy külön figyelemre méltatnánk.

Az ősi lakatosmesterség alkotásai túlnyomó többségükben az építészethez kapcsolódtak mint épület- vagy berendezési elemek: kapuk, rácsok, veretek, zárak, lakatok, csillárok, kandeláberek vagy kis gyertyatartók - hogy csak néhányat említsünk közülük. Jelen voltak a középkortól kezdve a templomokban éppúgy, mint a kastélyokban, palotákban vagy lakóházakban.

Pereházy Károly a hazai kovácsoltvas-művesség történetének egyik kitűnő ismerője, aki több szakdolgozatában és könyvében vállalkozott egy-egy részterület vagy alkotó bemutatására. Ebben a kötetében a középkortól kezdve századunk közepéig mutatja be a lakatos-műlakatos alkotások jelentős emlékeit, amelyek többsége ma is eredeti helyén látható, nem egy azonban már múzeumaink gyűjteményeiben szerepel.

A tárgyak bemutatásán kívül foglalkozik a szerző a szakma, a technológia történetével is, sőt a hazai irodalomban elsőként állított össze egy teljességre törekvő mesterjegyzéket, közölve a lakatosmesterek-művészek legfontosabb életrajzi adatait. Így a kötet nemcsak egy iparművészeti részterülettel foglalkozik, hanem általánosabb művelődéstörténeti szempontból is érdekes.