Levegőt — Lélegzetelállító etológia

A modern ember az elmúlt három-négy évtizedben szinte nagyobb változásokat élt át, mint a korábbi száz évben. A génkutatás, az informatika, a mesterséges intelligencia, az internet, a mobiltechnológia alapjaiban formálták át nemcsak a világról való tudásunkat, de mindennapi rutinjainkat. Ugyan ki tudná ma elképzelni az életét számítógép, mobiltelefon, automaták, precíz képalkotó orvosi vizsgálatok, elektronikus ügyintézés, okos-megoldások nélkül - hacsak nem valamely archaikus társadalom tagjaként él egy világtól elzárt őserdőben? E kézzelfogható változásoknak számos lelki és társadalmi szinten megnyilvánuló hatását is tapasztaljuk: egyre kevésbé vagyunk közösségi létezésre utalva, fokozódó önállóságukban pedig lassan egyszemélyes csoportokká alakultunk. Ez egyfelől táptalaja az elmagányosodásnak, másfelől korábban soha nem tapasztalt szabadsággal és kreativitással jár: az ember életében csak úgy sorjáznak az újítások. A létezésünk kényelmesebbé válásának azonban meg kell fizetni az árát: a klímaválság, a kifogyó energiakészletek, a járványok, a pusztuló Föld már rég nem a jövő zenéje.

Csányi Vilmos (1935) Széchenyi-díjas és Prima Primissima díjas magyar biológus, biokémikus, etológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az ELTE Etológiai Tanszékének egyetemi tanára, a Magyar Etológiai Társaság tiszteletbeli elnöke, a Magyar Tudomány egykori főszerkesztője. Fő kutatási területe az állati és emberi viselkedés, valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései. Kutyákon folytatott etológiai vizsgálatai által nemzetközileg is elismert kutatóvá vált. 2009-ben a Science hosszú riportban számolt be az Etológia Tanszék kutyákkal kapcsolatos kutatásairól, elismerve, hogy az etológiában teljesen új irányzat jött létre. A Nagykutya csillagképben az egyik csillagot Csányi Vilmosról nevezték el. Az utóbbi években szépirodalommal foglalkozik.