Íliász

Sötét kicsengésű az ILIÁSZ mondanivalója, s csak helyenként csillan fel egy teljesebb emberségű élet reménye. HOMÉROSZ formaművészetének rendkívüli újítása a hangulati ellenpontozás, ezt következetesen alkalmazza az egész eposzon keresztül.

A tíz esztendeig tartó Trójai háború utolsó előtti évének 52 napját fogja át a hexameterekből álló 24 énekre tagolt Iliász.

A Trójai mondakör egyetlen epizódját ragadja ki, Akhilleusz haragját, a görög sereg fővezérével, Agamemnón mükénéi királlyal való viszályát, amely a görögök és a trójaiak támogatásában megoszló istenek viszályában is átmeneti fordulópontot jelent (Trója bukása már eldőlt), és késlelteti a görögök győzelmét, hiszen a félig isteni származású Akhilleusz visszavonul a harctól...

Homérosz (i. e. 8. század?) görög költő. A Homérosz nevét viselő két nagy költemény, az Iliasz és az Odüsszeia az i. e. 8. századból való. Arról, hogy e két mű valóban a Homérosz nevű költőtől származik-e, vagy hogy élt-e egyáltalán Homérosz – akit a monda vaknak hisz és akinek bölcsőjéért már az ókorban is hét város versengett – több mint másfél évszázada vitatkoznak a tudósok...

Az „ILIÁSZ” című ezen kiadványt a legnagyobb tekintélyű ókori görög eposzt, a világirodalom egyik legjelentősebb alkotását megismerni kívánó olvasóinknak ajánljuk, akiket érdekel a trójai háború egyik meghatározó epizódja, Akhilleusz haragja és annak pusztító következményei.