Gyógyhatású növények — 250 gyógynövény leírása, nevének magyarázata és gyógyhatásának ismertetése

Szerző: Rácz János

Gyógyhatású növények

Ár: 2 990 Ft · Jelenleg nem kapható

Adatok

Kiadó
Tinta
Megjelenés
2022
Kötés
Puha kötésű ragasztott
Oldalszám
242 oldal
ISBN
9789639902749
Tömeg
302 g

A kötet 250 növényt ismertet ábécérendben. Megtalálhatók közöttük a legismertebbek, például a hársfa, kamilla, zsurló, és az olyan ritkábban emlegetettek is, mint a hérics, longán, pekándió. A szócikk élén a növénynév köznyelvi alakja áll. Ezután a korábbi évszázadokban leírt és ma fellelhető magyar nyelvi adatok következnek, feltüntetve a növénynév első megjelenésének idejét a magyar írásbeliségben. Megemlíti, hogy a növénynév mely nyelvemlékekben, fontosabb szótárakban, herbáriumokban, orvosbotanikai művekben található meg és ott miképpen jellemzik. A korábbiaknál részletesebb a növénynév eredetének magyarázata, és a névadás indítékát is részletesen bemutatja. A tárgyalt növénynév tájnyelvi változatait is közli, a fagyöngy népi neve például a gyöngybuckó, enyvbogyó és gyöngyös madárlép. A szócikk befejező része a növénynek a gyógyításban és a népi orvoslásban betöltött szerepét ismerteti. A gyógynövény leírása, gyógyászati alkalmazása, a gyógyító gyakorlat tudásanyaga iránt...

Leírás

A „Gyógyhatású növények” című kötetben a szerző 250 növényt ismertet ábécérendben. Megtalálhatók közöttük a legismertebbek, például a hársfa, kamilla, zsurló, és az olyan ritkábban emlegetettek is, mint a hérics, longán, pekándió.

A szócikk élén a növénynév köznyelvi alakja áll. Ezután a korábbi évszázadokban leírt és ma fellelhető magyar nyelvi adatok következnek, feltüntetve a növénynév első megjelenésének idejét a magyar írásbeliségben. Megemlíti, hogy a növénynév mely nyelvemlékekben, fontosabb szótárakban, herbáriumokban, orvosbotanikai művekben található meg és ott miképp jellemzik a növényt.

A korábbi magyar gyógynövényekkel foglalkozó munkákban leírtaknál jóval részletesebb itt a növénynév eredetének magyarázata, és a névadás indítékát is részletesen bemutatja. Ezt bizonyítja a bibliográfiában felsorolt száz feldolgozott forrásmunka is. Megtudjuk, hogy a naspolya szó görög eredetű, a komló honfoglalás előtti török eredetű, míg a zsurló a súrol igéből ered.

A szerző rendszerint a tárgyalt növénynév tájnyelvi változatait is közli, a fagyöngy népi neve például a gyöngybuckó, enyvbogyó és gyöngyös madárlép.

A szócikk második felében a növénnyel és a növénynévvel kapcsolatos botanikai, néprajzi, mitológiai ismeretek rövid összefoglalása következik.

A szócikk befejező része a növénynek a gyógyításban és a népi orvoslásban betöltött szerepét ismerteti. A mákot például már az ókorban is alkalmazták a kábító hatása miatt, ma pedig a fájdalomcsillapítók fontos összetevője.

A kötet végén az olvasó 75 betegség, bántalom mentén csoportosítva megtalálja, hogy megelőzésükre, kezelésükre mely növények fogyasztása javasolt. Vérnyomáscsökkentőként például nemcsak a fokhagymát, hanem a kellemesebb aromájú gyömbért vagy az őszibarackot is választhatja.

Rácz János a TINTA Könyvkiadó Arany Penna Díjas szerzője, két korábbi, népszerű műve a „Növénynevek enciklopédiája” és az „Állatnevek enciklopédiája”.

Ezt a „Gyógyhatású Növények” című kiadványt a 250 gyógynövény leírása, a népi gyógyászat és a gyógyító gyakorlat tudásanyaga iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, amely szorosan összefügg a kiterjedt népi természetismerettel, annak egyik alapvető részét képezi, de része a népi hitvilágnak, a hiedelmek rendszerének is, melyben az észszerű tapasztalatok, a mindennapi megfigyelések, de még a babonák is keverednek...

Ezeket is ajánljuk