Hogyan alkották meg a zsidó népet?

Shlomo Sand 1946. szeptember 10-én született Ausztriában egy Linz melletti menekülttáborban, holokauszt túlélő szülők gyermekeként. Történészi PhD-fokozatát Párizsban szerezte. Izraelbe hazatérve a Tel-Avivi Egyetem professzora lett. Vendégtanárként adott elő a Párizsi Társadalomtudományok Főiskoláján és vendégkutató volt a University of California, Berkeley-n...

A „mítoszromboló”, a legjobb történelmi szakkönyv francia díját elnyerő szerzőről Tony Judt, a neves brit történész így nyilatkozott:

„…az egyedülálló és kivételes sorsú – elűzött, elszigetelt, vándorló, majd végül jogos földjére hazatérő – nép elfogadhatatlan mítosza helyett a zsidóság történetének új olvasatát tárja elénk, amely meggyőzően illeszkedik az egész emberiség történelmébe. Lelepleződik a – más népekéhez hasonlóan – öncélú és nagyrészt kitalált zsidó múlt, amely oly sok konfliktust eredményezett a jelenben. Mindenkinek, aki érdeklődik a Közel-Kelet iránt, el kell olvasnia ezt a könyvet.”

DR. SHLOMO SAND, a Tel Aviv Egyetem történészprofesszora immár magyarul is olvasható – 19 nyelvre lefordított - „Hogyan alkották meg a zsidó népet?” című vaskos tanulmánykötete a megjelenése óta alighanem a legnagyobb szálka a cionista politika szemében.

Könyve megírására - elmondása szerint - a professzort az inspirálta, hogy képtelen volt tovább nézni azt a rendszerré épített történelmi, kulturális és politikai hazugságözönt, amellyel Izrael Állam a maga létét, identitását és jogosultságát próbálja igazolni.

Bevezetőjében ezt írja:
„E könyv megírása nélkül nem lettem volna képes továbbra is Izraelben élni. Nem hiszem, hogy a világot könyvek változtatják meg, de amikor a változás elkezdődik, az emberek új könyvek után kutatnak. Talán jóhiszemű a feltételezés, de azt remélem, hogy a jelen mű ezek közé tartozik.”

A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
ELŐSZÓ
A FORDÍTÓ ELŐSZAVA

BEVEZETÉS: AZ EMLÉKEZÉS TERHE - Változó azonosságtudat (Első történet - A két bevándorló nagyapa. Második történet - Két „bennszülött” barát. harmadik történet - Két /nem/ zsidó tanítvány.) MEGSZERKESZTETT EMLÉKEZET;

I FEJEZET

- NEMZETTEREMTÉS:

(Függetlenség és egyenlőség);

- FOGALOMTÁR:

(„nép” és ethosz;

- A NEMZET:

(Határok és definíciók. Az ideológiától az identitásig. Az etnikai mítosztól a polgári képzeletig.);

- A NEMZET „FEJEDELME”:

(Az értelmiségi.);

II. FEJEZET

- MÍTOSZTÖRTÉNET:

(Kezdetben teremtette Isten a népet. A zsidó történelem formálásának korai szakasza. Az Ótestamentum, mint mítosztörténet. Faj és nemzet. Történészek vitája. Egy protonacionalista elképzelés Keletről. Az etnocentrikus megközelítés Nyugaton. A történetírás első lépései Sionban. Politika és régészet. A Föld lázad a mítosztörténelem ellen. A Biblia mint metafora.);

III. FEJEZET

- A KIŰZETÉS MÍTOSZA:

(Térítés és áttérés. A Kr. u. 70 - ben száműzött „nép”);

- SZÁMŰZETÉS ELŰZETÉS NÉLKÜL:

(Történelem félhomályban. A nép akarata ellenére elhagyja hazáját. Oda özönlenek mind a nemzetek /Iz. 2,2b/. A Hasmoneusok kötelezik szomszédaikat a zsidó vallás felvételére. A hellén világtól Mezopotámia területéig. Zsidó hittérés Róma árnyékában. Hogyan vélekedett a rabbinikus judaizmus a hittérítésről? A júdeaiak tragédiája. Emlékezés és megfeledkezés a „Föld Gyermekeiről”.);

IV. FEJEZET

- A CSÖND BIRODALMAI:

(Az elveszett /zsidó/ idő nyomában. Arabia Felix - Himjar prozelita királysága.);

- FŐNICIAIAK ÉS BERBEREK:

(A rejtélyes Káhina királynő.);

- ZSIDÓ KAGÁNOK?

(Egy különös birodalom felemelkedése Keleten.);

- A KAZÁROK ÉS A JUDAIZMUS:

(Egy hosszú szerelmi történet? Az újkori kutatók felfedezik a kazár múltat.);

- A REJTÉLY:

(A kelet-európai zsidók eredete.);

V. FEJEZET

- MEGKÜLÖNBÖZTETÉS: (Identitáspolitika Izraelben. Cionizmus és leszármazás. A tudományos marionett és a púpos rasszista. Egy ethnoszállam megalapítása. „Zsidó és demokratikus” - egy oximoron? Ethnokrácia a globalizáció korában.)

UTÓSZÓ - NÉV ÉS TÁRGYMUTATÓ;

A „Hogyan Alkották Meg a Zsidó Népet?” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik behatóbban is érdeklődnek a Közel-Kelet iránt, így „el kell olvasniuk” ezt a könyvet, hogy ki tudják alakítani álláspontjukat a „lelepleződött, nagyrészt kitalált” zsidó múlttal kapcsolatban.

Ajánljuk mellé az:
Ez a kifosztás lesz a végső!? címmel megjelent összefoglaló, dokumentum munkát is.

Egy másik kritikus elemző, Izrael Samir a zsidó-palesztin konfliktust veszi górcső alá olyan megközelítésben, amivel a hivatalos tömegtájékoztatásban a laikus szemlélő nem találkozhat. Könyvének címe már önmagában is figyelemfelkeltő: Rasszista állam?

Javasoljuk az Izrael - Föld és Szentség című kötetet is, mely a zsidóság Szentföldhöz való kapcsolatát mutatja be.

A témával kapcsolatban megkerülhetetlen problémakör a judaizmus és az iszlám kapcsolata. Magáról a modern iszlámról egy tanulmánykötetet jelentetett meg Henri Boulad Az Iszlám címmel.

A témában érdekes lehet Drábik János 2011-ben megjelent kötete is A kiválasztottak címmel.

Illetve:

A kinyilatkozott vég és a zsidó állam.
A Fuggerek.