A hálózat pénze — Magyarország kirablásának megszervezése

Informális hálózatok, átláthatatlan kapcsolatrendszerek és ellenséges titkosszolgálatok küzdenek egymással vagy játszanak össze annak függvényében, hogy a tőke érdeke éppen mit követel. Az Egyesült Államokból érkező pénzekből kapitalista üzletemberek építik a Szovjetunió totális diktatúráját, üzemeltetik a vörös polip csápjait, amelyek azonnal rátelepszenek a kulturális élet és a gazdaság ütőerére.

Nácik és tegnapi üldözöttjeik kötnek szövetséget azért, hogy a lezáruló vasfüggönyön keresztül biztosíthassák a vadkapitalista tőke áramlását. Háborús bűnösök múltját vonják jótékony homályba, hogy erkölcsi gát nélkül üzletelhessenek velük a hatalmukat antifasiszta jelszavakkal legitimáló kommunista erők.

Svájci központból magyarországi kereskedők irányítják a nyugati baloldali mozgalmak fellazító tevékenységét, és kialakítják a hidegháború megosztottságához illeszkedő sajátos külkereskedelmi formákat, amelyek segítségével lerabolják a megszállás alatt sínylődő ország szerény gazdaságát.

Mindez nem fikció, hanem az elmúlt évszázad megrázó, rideg valósága. Levéltári forrásokból, az amerikai és a magyarországi hírszerzés fennmaradt dokumentumaiból bontakozik ki az a kém- és gengszterfilmekbe illő rejtett hálózati működés, amelyben a huszadik század két ordas diktatúrájának funkcionáriusai a nyugati hatalmakkal együttműködve építették ki a világtörténelem talán legsötétebb és legelvtelenebb érdekszövetségét.

Borvendég Zsuzsanna a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett történészi diplomát 1999-ben, 2001-ben pedig lediplomázott a PPKE Jog- és Államtudományi Karán is. A PPKE BTK doktori iskolájában 2016-ban védte meg disszertációját, amelynek címe: „Újságírók és külkereskedők a Kádár-rendszer hírszerzésében”.

1999–2019 között tudományos kutatóként dolgozott az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, majd a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos munkatársa. Kutatási területe: Magyarország 1945 utáni története, a titkosszolgálatok és a politikai rendőrség működése.
Főbb munkái: Az impexek kora (NEB, 2017.) és A Cég megnyertjei – a megnyertek cégei (ÁBTL–NEB, 2018.) A hálózat pénze 2020.

„Történészként megdöbbenve olvasom azokat a szakmabeli véleményeket, amelyek szerint a szabadkőművesség politikai szerepvállalása és befolyása a történelem eseményeiben – akár Trianon történéseiben – pusztán kitaláció, konteógyártás vagy mese lenne. Mivel a polémia során megjelent cikkekben többször hivatkoztak az én kutatásaimra is, megszólítva érzem magam, hogy saját eredményeimmel támasszam alá a titkos társaságok, hálózatok jelentőségét.

A pályám elején szembesültem azzal, hogy az általam feldolgozott és értelmezett levéltári források nem illeszthetők be abba az általánosan elfogadott (kizárólagosnak és szakmai­nak nyilvánított) értelmezési keretbe, amelyben a Kádár-rendszerről kellett volna gondolkodnom, így az akadémiai körök támogatására aligha számíthattam. Egyértelművé vált, ha meg szeretném érteni, mi is történt itt valójában 1945 után, és választ akarok kapni arra, miért siklott ki a rendszerváltás, muszáj új kérdéseket feltennem, és új metódussal kell a kutatást elkezdenem. Akkor még nem tudtam, hogy az út, amelyre léptem, nem más, mint a hálózatkutatás...”

Az Impexek kora (2020-as kiadás)
Gerilla II. - Barbárok ideje
Szövetségben az ellenséggel
A román irredenta mozgalmak története
A háború titkos csatái
Háború
Magyarország újjáépítése és a kereszténység
A kádári Magyarország titkos élete
Gerilla - Franciaország végnapjai
A Tanácsköztársaság véres almanachja
A Trianoni gyalázat 100 éve
Trianon 100 - Trianon Almanach - 7 könyv egyben (sima kiadás)
A Hódító Iszlám és A terror
A pénz istenei
Engdahl csomag - 4 könyv együtt kedvezőbben
Magyar Trikolór Naptár 2021