Szövetségben az ellenséggel — Tiso Szlovákiája

A Csehszlovák Köztársaság 1939. évi megszűnésével véget ért egy korszak az 1919-ben gazdát cserélt észak-magyarországi területek történetében. Egyúttal az új európai hatalmi-politikai állapotokkal összhangban új geopolitikai elrendeződés kezdődött.

1939 márciusában a Szlovák Tartománygyűlés – Hitler biztatására – kimondta az önálló és független szlovák állam létrejöttét, ugyanekkor Kárpátalja még vissza nem tért részeit – az ún. Erdős-Kárpátokat – Magyarország vette birtokba, és újból az ezeréves magyar haza részeként kezelte.

Popély Gyula, az egyik legismertebb felvidéki magyar történész ebben a kötetében, a tervezett trilógia első részében az 1939-1945 közötti szlovák-magyar viszonyt vizsgálja.

Mindezt annak figyelembe vételével teszi, hogy mindkét ország a Német Birodalom árnyékában élte a maga állami életét. Mindkettő tagja volt a háromhatalmi egyezménynek és ténylegesen hadat viselt a Szovjetunió ellen, illetve névlegesen hadiállapotban volt az angolszász hatalmakkal.

A valóságban tehát „szövetségesek” voltak, ténylegesen pedig a legnagyobb ellenségek.

A „Szövetségben az Ellenséggel” című ezen kiadvány tehát a sorozat első kötete. Az ezt követő újabb kötet a magyar nemzeti kisebbség helyzetét fogja bemutatni Tiso Szlovákiájában, majd az újabb kötet a magyar, a szlovák és a rutén nemzetiségű népesség sorsáról szól a visszatért területeken...

Tartalom:

ELŐSZÓ

- Németország szövetségeseiként a háborgó Európában:
(Szlovákia függetlenségének kimondásától a lengyel hadjáratig - Szlovák és magyar párhuzamok a nagy világégés kezdetén - A lengyel háború kihatása a szlovák-magyar viszonyra - Erősödik a szlovák politika harciassága /1939. november - 1940. április/ - Az eminens és a vonakodó szövetséges - A salzburgi látogatás és annak következményei - Egyre szorosabban Németország ölelésében)

- Háborúban a Szovjetunió ellen - Németország oldalán:
(Szlovákia és Magyarország hadba lépése 1941 júniusában - A magyar-szlovák viszony a német szövetségben vívott háború első évében /1941/ - Az elhúzódó háború és a szlovák-magyar szomszédságpolitika - Fordulat a háború menetében, eltérő szlovák és magyar válaszok - Keményen Hitler markában - További szlovák és magyar párhuzamok 1944-ben - Az utolsó csatlósok, a két szomszéd vár összeomlása)

Névmutató - Tárgymutató - Földrajzi és Helységnevek Mutatója - Irodalomjegyzék - Zhrnutie - Resumé - Resümee

Popély Gyula (1945 -) történész, egyetemi tanár, az MTA doktora. 1990-ben a prágai parlament képviselője, 1991–1997 között a pozsonyi magyar gimnázium és alapiskola igazgatója volt; tisztségéből a kétnyelvű bizonyítványok betiltásával szembeni ellenállása miatt váltották le.

2000-től a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem tanára, 2001-től az egyetem BTK Új- és Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszékének docense, 2005-ig tanszékvezetője, 2002–2004-ben a BTK dékánhelyettese, 2004–2006-ban az egyetem rektorhelyettese. Kutatási területe a felvidéki magyarság 1914–1945 közötti története.