Csurka

Domonkos László (Szeged, 1951. szeptember 11. –) magyar író, újságíró, televíziós szerkesztő. Tanulmányait szülővárosában végezte, a szegedi egyetemen 1976-ban szerzett magyar-angol szakos bölcsészdiplomát. Még ebben az évben újságíró lett, tizenkét évig a Délmagyarország kulturális rovatánál dolgozott kritikusként, később a Délvilág főmunkatársa lett. 1992 elején Csoóri Sándor hívására kerül Budapestre, a Magyarok Világszövetségének lapjához.

1994 elejétől 2009 végéig a Duna Televízió szerkesztője, több sikeres dokumentumfilm alkotója. 1990 tavaszától jelennek meg a könyvei, elsősorban történeti esszéket, a közelmúlt históriai fehér foltjait feldolgozó dokumentumprózát ír, de válogatott publicisztikáinak már két gyűjteményét is kiadták.

- Kit lássak, kire, mire gondoljak, ha Csurka István (1934-2012) nevét hallom, ha a nevét leírom?

A mai húsz-harmincévesek előtt már, úgy lehet, csak egy valamikori össztársadalmi mumus maradék mítoszának foszlányai lebeghetnek. (Jó esetben.) Az idősebbek pedig… ott még sokkal nehezebb a helyzet. A tapasztalatok tisztítótüzében edződött arcélt elfedik a memóriákba maratott tömegkommunikációs márkavédjegyek: az antiszemita, szalonképtelen, szélsőséges, realitásoktól elrugaszkodott pártvezér, a „komplett náci alapvetés” jobb sorsra érdemes valamikori ünnepelt dráma- és tárcaírója.

Itt az ideje, hogy a megbélyegzetteket, a kitaszítottakat, a még tévedéseikben is a legeslegfontosabb – a magyarság sorsa – érdekében cselekvőket végre a saját helyükön kezeljük.

„Itt az ideje az újkori gondolatrendőrség ránk aggatni próbált friss öncenzúra-kísérletével, mindenféle megszépítő mellébeszéléssel végleg szakítani. Mert művek sora a bizonyíték, az egyedül hiteles, a mindent eldöntő: ki mit tett le arra a bizonyos (terep)asztalra, ahová folyamatosan próbálnak rondítani a valódi kirekesztők, a züllesztők, az elgyávítani akarók”.

Csurka István (Budapest, 1934. március 27. – Budapest, 2012. február 4.) kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg, politikus. Irodalmi munkásságát elsősorban drámaíróként folytatta. A rendszerváltás hajnalán a monori találkozó vitaindító előadását ő tartotta „Új magyar önépítés” címmel, illetve aktívan részt vett a lakiteleki találkozó munkájában is, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt. 1993-ban kizárták az MDF-ből, ekkor megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, amelynek haláláig elnöke volt. 1990–1994 között az MDF, majd 1998–2002 között a MIÉP színeiben országgyűlési képviselő volt. Csurka Péter újságíró fia, és Csurka László színművész bátyja...

Csurka Istvánra, a harmadik magyar köztársaság fenegyerekére emlékezik ez a kötet. A népi írók táborához tartozó politikus akkor vívta ki a balliberálisok utálatát, amikor 1990-ben megírta „Apák és fiúk” tanulmányát, amellyel leleplezte az SZDSZ-t, és megakadályozta annak 1990-es választási győzelmét.

Csurka nélkül talán még ma sem tudná senki, hogy ki volt Wass Albert, Somogyváry, Nyirő, hiszen író-politikusként kiemelt kulturális missziót is teljesített. Nélküle ma senki sem énekelné a székely himnuszt a nemzeti rendezvényeken. A nemzeti könyves szakma sem jöhetett volna létre, ha nincs Csurka István, hiszen itt kaphatók a népi-nemzeti írók, költők művei. Csurka István tevékenységének háttérbe szorulása az egész kulturális élet számára károsan hatott, és ezidáig senki sem lépett a helyébe.

A politikát is intellektuális oldalról közelítette meg. Egyszer azt mondta, egyszer majd visszasírják a balliberálisok a MIÉP-et, mert ami a MIÉP után jön, abban nem lesz köszönet. Emlékszünk még 2002 áprilisára, amikor a MIÉP kiesett a parlamentből, és az szdsz-esek gúnyosan nevettek rajta a kamerák előtt. De hol van ma már az SZDSZ? Mindig az nevet, aki a végén nevet...

A KÖTETBEN FOGLALTAK AZ ALÁBBI TARTALOM szerint követhetők nyomon:

• BÚCSÚ HELYETT (Domonkos László, Budapest, 2012. Február)
• Első lépések, a közelítés nehézségei;
• Forrásvidék: strázsák, gének, nemzedékek;
• Fiatalság. Békési kolbász a színművészetin;
• „Úgy kelj föl, mint forradalmad!” Kistarcsa és az esztéták;
• Versenynapok. Így, ahogy vagytok!;
• Moliére úr Budapesten. A színház hősszerelmese;
• Beszédtémák. Az elfogadhatatlan realitás;
• Molotov és a 4-es számú tagkönyv. A 93-as kórterem;
• Minden, ami nincs. Az út, az igazság és az élet;
• Együtt Magyarországon. „Azért, mert egy-két zsidót utálok?”
• A síkság fölött, alápillantva;

A „Csurka” című könyvet egyaránt ajánljuk azoknak, akik kedvelik, azoknak is, akik nem kedvelik, hiszen sok tekintetben felnyitotta az emberek szemét...

Idézet Gombos Gyulától: „Nem műveinek kidolgozottságával és tökéletességével érte el hatását, hanem azzal a nyers, új szemlélettel, mely minden írásán átütött, és amellyel... elsőnek világította be... a teljes magyar valóságot.”

Ajánljuk még Csurka István drámáit:
Az áldozat imperializmusa.
Fesztiválkandúr.
Az esztéta.
Hamis tanú és más regények.
A mélység vándora I.-II.
Minden ami van I.-III.
Házmestersirató.
Hét tonna dollár.

Román véderő Magyarország ellen
Balkáni birodalom
Szabadkőművesek Trianon előtt
Visszatér a Délvidék 1941
Tűzzel-vassal a hazáért
Vörösterror Szolnokon
Nem (csak) Erdély volt a tét
Mária román királynő párizsi követsége-1919
Harcoló szabadkőművesség
Eltévedt hősök
Sárréti sasok
Politizáló szabadkőművesség
Molnár Tamás 3 könyve együtt kedvezőbben