Sárréti sasok — Nemzeti ellenállási mozgalom Kelet-Magyarországon 1948-1953

Őze Sándorné Csepregi Mária szerző 1940-ben született Szegváron. Iskoláit Szentesen és Szegeden végezte. Szinte egész életében Székkutason tanított, ahol előbb tanítónő, majd általános iskolai tanár volt. Ez a munka a második, a fiával együtt megjelentetett könyve...

Őze Sándor szerző 1963-ban született Szentesen. Az ELTE magyar-történelem szakán végzett és doktorált. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Intézetének habilitált docense...

A Sárrét vidéke volt az első az ország életében, amely a második világháború végén megtapasztalta a szovjet megszállást. Itt a Békés megyei részén jelentek meg először a Vörös Hadsereg alakulatai, amelyek a román front összeomlása után szabadon törhettek előre a havasalföldi területeken, míg Erdélyben tovább folytak a harcok.

A Sárrét a szovjetek számára már nem hajdani saját ország, felszabadítandó térség volt, hanem megszállandó ellenséges terület. Eszerint is bántak vele. A front kegyetlensége, a szabados katonai alakulatok pusztítása a polgári lakosságon elkövetett kegyetlenkedéseivel, rablással, és nemi erőszakkal párosult.

Akárcsak a beregi részeken, a „málenkij robot” embervadászata és a német nevű emberek munkatáborokba való elhurcolása kezdettől fogva szervezetten történt. A Körösök és a Berettyó vidékén épült ki először a katonai közigazgatás segítségével az „R” gárdák ellenőrzőrendszere, amely a megszállókkal érkező kommunista párt irányításával kezdettől fogva a társadalmi rend erőszakos megváltoztatására tört. A front továbbhaladása sem hozta meg a megfélemlítés megszűnését.

Mire az ország elérkezett az 1949-es - már nevében is kommunista - hatalomátvételhez, a Sárrét lakossága már túl volt öt, terrorban töltött éven. Az erőszak felnevelte az ellenállást. 1948-1949-től kezdve itt is, akárcsak a Dél-Alföldön és a Dunántúlon, kisebb ellenálló csoportok szerveződtek. Hallomásból tudott eseményekre, nemzetközi fordulathoz kötött csapatmozgásra vártak.

A jugoszláv és a koreai válságokkal kapcsolatos hírek táplálták a szervezkedők vakmerő reményeit...

A „Sárréti Sasok” című eme kötet a kelet-magyarországi nemzeti ellenállási mozgalmat, a diktatúrával szembeni ébredő összefogást vázolja fel a különböző társadalmi bázisból és más-más célokkal induló szervezkedők részéről.

A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

ELŐSZÓ

• A TÉRSÉG BEMUTATÁSA: (Sárrét, Szeghalom, Füzesgyarmat);
• SZERVEZKEDÉSEK SZEGHALOM ÉS FÜZESGYARMAT térségében:

(A „Sárréti Sasok” tündöklés nélküli bukása - Mindenki gyanús, aki él Füzesgyarmaton, Fedőnév: „Vadásztársaság” - „Fehér Partizánok” Füzesgyarmaton - „Sárréti Sasok”);

• NÉHÁNYAN MÉG EMLÉKEZNEK A „SÁRRÉTI SASOKRA”;
• EGY HALÁLOS ÍTÉLET ÉS ÖSSZESEN 150 ÉV BÜNTETÉS:

(Molnár Lajos: A Sárréti Sasok örök kalitkában?)

- „SÁRRÉTI SASOK”: NEMZETI ELLENÁLLÁSI MOZGALOM Kelet-Magyarországon:

(A Sárrét jellege - A szervezkedés indulása - A szervezkedés továbbfejlődése - „Vadásztársaság” - „Sárréti Sasok” - A társadalmi bázis - A szervezkedés oka - Ideológia, jelképek - A szervezkedés módja, kiterjedése, fegyverzete és akcióterve - Külföldi és belföldi kapcsolatok - A szervezkedés felgöngyölítése, a per és az ítélet - A börtön és a szabadulás - A forradalom - A föld kisajátításának folyamata és a vidék népességének felszámolása).

FELHASZNÁLT IRODALOM - NÉVMUTATÓ;

A „Sárréti Sasok” című eme kiadványt Kelet-Magyarországon 1948-1953-ban a nemzeti ellenállási mozgalom iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.

Ajánlott még:

Román véderő Magyarország ellen.
Balkáni birodalom.
Szabadkőművesek Trianon előtt.
Visszatér a Délvidék 1941.
Tűzzel-vassal a hazáért.
Vörösterror Szolnokon.
Nem (csak) Erdély volt a tét.
Mária román királynő párizsi követsége-1919.
Harcoló szabadkőművesség.
Eltévedt hősök.
Sárréti sasok.
Évtizedeim a titkosszolgálatnál.
Küzdelem a kommunizmus ellen.
Politizáló szabadkőművesség.
Molnár Tamás 3 könyve együtt kedvezőbben.