Csinos Vitéz - Székely népmesék

A mesélés az ember ősi tevékenysége, amely során az idősebbek át tudják adni a fiataloknak az elődök tapasztalatait, történeteit. Az emberi közösségek hajnalán a tűz körül ülve kerítettek sort erre a rítusra.

Ha ma a mesemondásra gondolunk, talán a gyermekének esti mesét olvasó szülő képe jelenik meg előttünk, hiszen a gyerekszoba lett a mesélés fő terepe. De nemcsak gyerekként érdemes meséket olvasni és hallgatni, hanem felnőttként is, hiszen népmeséinkben számos történelmi eseményünk, valamint az elmúlt korok emberének élete elevenedik meg. A népmesék olyan alapvető kihívásokról, érzelmekről szólnak, amelyek mindig is léteztek, és hasznos megismerni azt, hogyan lehet megbirkózni velük.

Manapság egyre inkább felértékelődik a könyvből vagy fejből történő mesélés, hiszen a különböző elektronikus eszközök gyűrűjében nem könnyű elszakadni a képernyőktől. Ennek következménye az, hogy sajnos egyre kevesebbszer használják gyerekeink a saját fantáziájukat, pedig ez a fejlődésük szempontjából rendkívül fontos lenne.

A „Csinos Vitéz” című eme kiadvány segítséget nyújt ahhoz, hogy akár felnőttként, akár gyerekként újra elmerülhessünk a népmesék világában.

Ebben a kiadványban az alábbi TARTALOM szerinti tizenkét (ez is mesei szám) székely népmese ismerhető meg. A végén szómagyarázat is található, amely a mesékben szereplő régi, mára a köznapi nyelvhasználatból kikopott, illetve kifejezetten a székelyeknél használatos szavakat tartalmazza.

Örömteli olvasást kívánunk mindenkinek!

• Viritó Pál;
• A csóka lányok;
• A rest leány;
• A szegény csizmadia és a szélkirály;
• A tejkút;
• Aranyhajú Kálmán;
• A obsitos katona;
• Borszem Jankó;
• Csinos Vitéz;
• Királyfiú Kis Miklós;
• Pávatoll;
• Rózsa királyfi;