Beugrás — Magyarország hadba lépése a Szovjetunió ellen

Szerző: Ungváry Krisztián

Beugrás

Ár: 4 999 Ft · Jelenleg nem kapható

Adatok

Kiadó
Open Books
Megjelenés
2024
Kötés
Kemény kötésű fűzött
Oldalszám
240 oldal
ISBN
9789635724598
Tömeg
450 g

Kassa bombázása után Bárdossy miniszterelnök bejelentette a hadiállapotot Magyarország és a Szovjetunió között. Másként is történhetett volna? A történészek egyetértenek abban, hogy a második világháborúból való teljes kimaradásra az ország geopolitikai helyzete és a konfliktus mértéke miatt nem volt reális lehetőség. De a hadba lépés szükségszerűségéről és elkerülhetetlenségéről már nincs konszenzus. Eme kötet részletesen bemutatja a hadba lépés történeti kontextusát és a befolyásoló emberi és politikai tényezőket. Mellette meggyőző forráskutatással támasztja alá, hogy a német diplomácia nemhogy akarta, de kifejezetten ellenezte 1941 első felében, hogy Magyarország részt vegyen a háborúban. Rávilágít arra is, hogy a német nyomásgyakorlás ezt követően sem volt annyira egyértelmű, mint ahogy eddig feltételezték. Kísérletet tesz számos, a témát övező tévhit és torzítás tisztázására is, amelyek a pártállami időkben és azóta keletkeztek...

Leírás

1941. június 26-án három, be nem azonosítható felségjelzésű repülőgép bombázta Kassát. A 32 halálos áldozattal járó támadás másnapján az alig pár hónapja kinevezett miniszterelnök, Bárdossy László bejelentette a hadiállapotot Magyarország és a Szovjetunió között.

- Történhetett volna-e mindez másként?

A történészek abban egyetértenek, hogy Magyarország számára a második világháborúból való teljes kimaradás az ország geopolitikai helyzete és a konfliktus mértéke miatt nem volt reális lehetőség. Azonban a Szovjetunió elleni hadba lépés szükségszerűségéről és elkerülhetetlenségéről már nincs konszenzus.

  • Kényszerpálya vagy a döntéshozók által kijelölt ösvény?
  • És ha utóbbi, akkor ki, miért és mennyiben és milyen mértékben felelős ezért a később oly sok szörnyű következménnyel járó döntésért?

Ungváry Krisztián eme új könyvében (2024) részletesen bemutatja a hadba lépés történeti kontextusát és az azt befolyásoló emberi és politikai tényezőket, emellett meggyőző forráskutatással támasztja alá, hogy a német diplomácia nemhogy akarta, de kifejezetten ellenezte 1941 első felében, hogy Magyarország részt vegyen a háborúban. Arra is rávilágít, hogy a német nyomásgyakorlás ezt követően sem volt annyira egyértelmű, mint ahogy eddig feltételezték, valamint kísérletet tesz számos, a témát övező tévhit és torzítás tisztázására is, amelyek a pártállami időkben és azóta keletkeztek.

Ezeket is ajánljuk