A mókusbőrtől az euróig — Pénznevek etimológiai szótára

A pénz fontos szerepet tölt be az emberek életében. Van, aki boldog a meglététől, van, aki szenved a hiányától.

• Mindennap használjuk, de vajon elgondolkodunk-e azon, honnan származnak a pénznevek?
• Tudjuk-e, hogy mi köze van a forint-nak Firenze városához?
• Mi a kapcsolat a garas és az euró bevezetése előtt használt osztrák Groschen között?
• Melyik országban őrzi pénznév Kolumbusz Kristóf emlékét?
• És egy egzotikus madár neve hol került rá a bankjegyekre?
• Azt könnyű megfejteni, hogy a korona a hátoldalán lévő uralkodói szimbólumról kapta a nevét, de azzal tisztában vagyunk-e, hogy a krajcár ugyanígy nyerte nevét német nyelvterületen a rajta lévő keresztről?
• Eszünkbe jut-e, hogy honnan eredhet a dollár neve, s vajon kapcsolatban van-e a mi tallérunkkal, vagy netán a szlovén tolárral?
• A font pénznemként ugyanarról a tőről fakad-e, mint a súlymérték neve?
• És azt tudjuk-e, hogy a német márka, a spanyol peso, a görög talentum és drakhma is súlymérték volt valaha?
• És azt, hogy a lengyel złoty, a holland gulden és a skandináv öre ugyanazt jelenti?
• Vagy azt, hogy a horvát kuna eredetileg nyestbőrt jelentett, s azoknak az időknek az emlékét őrzi, amikor állatbőrökkel fizettek?

„A Mókusbőrtől az Euróig” című eme kiadvány választ ad a fenti kérdésekre, 400 pénznév eredetével és történetével foglalkozik szótárszerű feldolgozásban, a grúz abazitól a héber zuzig. Helyet kapnak benne az ismertebb európai valuták mellett más kontinensek országainak a pénznevei is.

A kötetben a mai hivatalos fizetőeszközök (és váltópénzek) mellett a régi idők és a közelmúlt fontosabb pénzei is szerepelnek.

A szerző, Maticsák Sándor a Debreceni Egyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszékének professzora. Fő kutatási területe a Volga-vidéken beszélt mordvin nyelv története és helynévtana, a finnugor lexikográfia és a magyar mint idegen nyelv.