A magyar városok az Árpádok korában

Sorozatunkban a magyar polgári történetírás legjelesebb - új kiadásban nem hozzáférhető - munkáit kívántuk ismételt megjelentetéssel a szélesebb közönség számára megismerhetővé tenni.

Azokat az írásokat érinti, amelyeket a II. világháború után nem az adott tudományterület változásának önmozgása, hanem a direkt politikai akarat iktatott ki a tudományos közgondolkodásból, az egyetemi tananyagokból és az érdeklődő nagyközönség látóköréből.

A megjelentetendő írások témakörében a legtöbb esetben születtek újabb feldolgozások is, de a történettudományban is vannak állandó, örök értékű művek, amelyek időszerűségét nem érinti egy-egy részletük (netán egész témakörük) későbbi, mégoly korszerű feldolgozásának a megjelenése.

A magyar történetírás utóbbi évtizedeiben túl sokáig volt hegemón helyzetben az egyetlen ideológia ahhoz, hogy a XIX. század utolsó és a XX. század első évtizedeit ne mutassuk be a gondolati sokszínűség jegyében.

„A MAGYAR VÁROSOK AZ ÁRPÁDOK KORÁBAN” című eme kiadványt az alábbi tartalomnak megfelelő érdeklődésű olvasóinknak ajánljuk.

A kötet tartalmából:
A magyar városok keletkezése;
A polgárság elemei;
Városi élet;
Egyházi élet;
Városi hatóság, Jogélet;
Kötelezettségek;
A városok országos helyzete az Árpádkorban.

Függelék: Társadalomtörténeti terminológia.
A társadalmi osztályok Szent István korában.

Ajánlott még:
A magyarok honfoglalása és elhelyezkedése
Szent István
A székelyek eredete
A Magyar Királyság pénzügyei és gazdaságpolitikája Károly Róbert korában
Történetírás és forráskritika I-II
A magyar városok az Árpádok korában
A magyarság őstörténete és műveltsége a honfoglalásig
Magyar középkor I.-II.
A magyar hún-hagyomány és hún-monda