A magyar hún-hagyomány és hún-monda

Hóman Bálint (Budapest, 1885. – Vác /Váci börtön/, 1951.) politikus, történész, egyetemi tanár, az MTA levelező majd rendes tagja, 1933 és 1945 között pedig igazgatósági tagja is. 1932 és 1938 illetve 1939 és 1942 között Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere. A két világháború közötti korszak egyik legvitatottabb személyisége. Az 1944-es kiugrási kísérlet után, Szálasi hatalomra kerülését követően a parlament tagja maradt, és azt azt megelőzően részt vett a zsidótörvények parlamenti előkészítésében és meg is szavazta azokat.

A Magyar Tudományos Akadémia 1945-ben kizárta tagjainak sorából. 1946-ban a népbíróság háborús bűnösként elítélte... Az utókor számára kettős megítélésű történelmi személyiséggé vált azáltal, hogy az antiszemita nézeteit és politikai szerepvállalását sokak szerint nem ellensúlyozhatta a történészként alkotott jelentős pályafutása. Mások szerint azonban nem volt antiszemita, és Kosáry Domokosra, az MTA elnökére hivatkoznak, aki tanúvallomása szerint a nehéz időkben tisztességes magatartást tanúsított...

„Középkori történetírónk III. Béla király jegyzőjétől Thuróczi Jánosig és Bonfini Antalig (Antonio Bonfini) teljes meggyőződéssel hittek a hún és magyar népek azonosságában.

Felfogásuk szerint Árpád fejedelem Attila egyenes leszármazottja, a magyar honfoglalás az Attila halála után honját vesztett hún nép örökség-visszaszerző hadjárata, az erdélyi székelység pedig a nagy hún birodalom bomlása után a hazánk területén maradt hún néptöredék, amely a magyarok bejövetele után önként alávetette magát Attila jogos örökösének, a magyar fejedelemnek.

Ennek a felfogásnak a helyességében, a hún-magyar azonosság történeti hagyományában hosszú századokon át senki sem kételkedett”...

„A Magyar Hún-Hagyomány és Hún-Monda” című eme kiadványt a „hún-magyar azonosság” történeti hagyományai iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.

Ajánlott még:
A magyarok honfoglalása és elhelyezkedése.
Szent István.
A székelyek eredete.
A Magyar Királyság pénzügyei és gazdaságpolitikája Károly Róbert korában.
Történetírás és forráskritika I-II.
A magyar városok az Árpádok korában.
A magyarság őstörténete és műveltsége a honfoglalásig.
Magyar középkor I-II.
A magyar hún-hagyomány és hún-monda.