A Brassai fekete templom Mátyás-kori címerei — VI. évfolyam 7. szám

Köpeczi Sebestyén József szerző (Szék, /korábban Székakna, románul Sic, ma község Romániában, Kolozs megyében/ 1878. november 12. – Kolozsvár, 1964. december 27.). Heraldikus, címerfestő, genealógus. A neve előfordul Keöpeczi alakban is.

A monarchia összeomlása idején hadnagyként teljesített szolgálatot az Erdély területi épségéért küzdő Székely Hadosztályban. Hadifogolyként a brassói fellegvárban együtt raboskodott Márton Áron főhadnaggyal, tábori lelkésszel. Kiszabadulása után az előneve miatt Köpecre internálták, ahol korábban soha nem járt. 1921-ben I. Ferdinánd román király Bukarestbe hívta Románia államcímerének megtervezésére. A feladatot heraldikailag kifogástalan módon teljesítette...

Tanulmányokban dolgozta fel egyes erdélyi városok (Brassó, Kolozsvár) címereinek történetét. Erdély címertanának megismeréséhez ma is elengedhetetlenül fontosak a munkái.

Brassó (románul Brașov), ma város Romániában. Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Brassópojána tartozik hozzá. Magyarországi testvérvárosa 1993 óta Győr.

Erdély délkeleti részén, a Kárpát-kanyarban, a Barcasági-medencében, a Cenk hegy lábánál fekszik. A Fekete-templom 1383 és 1424 között épült, az egykori Magyarország legnagyobb temploma volt, eredetileg a Nagyboldogasszonynak volt szentelve. Déli kapuja felett Mátyás és Aragóniai Beatrix címere látható. A reformáció óta evangélikus templom.

A brassai, ősi, evangélikus templom, melyet az időbarnította, sok vihart átélt, tisztes falainak sötét patinájáról neveznek fekete templomnak, a gót műstílusnak legkeletibb határköve.

„A brassai szászok hatalmas művel jelezték a nyugati kultúra legszélső határát, büszkeséggel tekinthetnek a maiak és eljövendők az ősök monumentális alkotására. Megilletődve köszöntjük az alkotást, mely félezer éve mutatja, hogy meddig terjedt az emberi lelkeknek a szép és nemes eszmék iránt való fogékonysága, s kegyelettel emlékezünk meg azokról, akik e művet Isten dicsőségére létrehozták.”

Itt e templom Hunyadi-címeres emlékeit ismertetjük és pedig a katedrával szemben levő színezett, kő, genealógiai címert és a déli bejárat feletti Mária freskó két festett címerét, a Mátyás-kori országcímert és Beatrix királyné címerét.

„A Brassai fekete templom Mátyás-kori címerei” című eme kiadványt az 1927-ben Cluj-Kolozsvárott kiadott kötet, a fekete templom és címerei iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.

Ajánlott még:

Mátyás király birodalma és Magyarország jövője.
A szkíta - magyar kontinuitás elméletének jogosultsága - a turáni szellem keretében.
Pogány szokások őseinknél.
Magyar mythológia.
A magyarok eredete.
Az ősmagyarok hitvilága.
A hunok története.
Az Árpádok története.
Magyarország pénzei az Árpádok korában.
A magyar rovásírás hiteles emlékei.
A magyar nép arca és jelleme.
Szumirok, szittyák, ősturánok.
Magyarországi népszokások.
A hunok három világbirodalma.

Erdély nevezetesebb családai.
A Csíksomlyói Kegyszobor története.
A középkori magyar címertan jelképezése.
A régi nemzetségek és a Szent király jobbágyai.
Magyar régiségek
Az ismeretlen népmese
Gaal György magyar népmese gyűjteménye I-II-III kötet egyben.
A Csíki székely krónika.
A magyar nemzet ősvallása.
A heraldika vezérfonala.
A parthus, hun-magyar scythákról.
Magyar mitológia.