Pogány szokások, keresztény emlékek

Alföldi András (1895–1981) régészprofesszor, ókortörténész eme témaköröket taglalja: A varázslás lélektani alapja; A tarchan méltóságnév eredete; A kettős királyság a nomádoknál; Medvekultusz és anyajogú társadalmi szervezet Eurázsiában; A nyereg alatt puhított hús históriájához; Az ázsiai kultúrák thériomorph világszemléletéről; A kereszténység nyomai Pannóniában, a népvándorlás korában; Őskeresztény emlékekről; Új őskeresztény emlékek Pannóniából. Mindazoknak ajánlott, akiket érdekel koronként a varázslás lélektani bázisa, a királyság intézményének az északázsiai lovasnépeknél való kialakulása, a társuralkodó működése és annak szerepe, a vadállatok nagy testi erejének és kifinomult ösztöneinek magasabbra értékelése az emberi jó tulajdonságoknál, Ammiánusz egészen más nézete a nyereg alatti húspuhításról, továbbá az Észak-ázsiai gazdag állatornamentika összefüggése a kultúra fejlődésével, az ellenségein eszmeileg túlnövő pannon rómaiság szellemisége, valamint foglalkoztatnak az őskeresztény emlékek...

Alföldi András (Pomáz, 1895. augusztus 27. – Princeton, 1981. február 12.) régészprofesszor, ókortörténész. Ezenkívül behatóan foglalkozott epigráfiával és numizmatikával is.
*
Legfőképpen a császárkori Pannóniára specializálódott, de érintette a hunok, sőt az avarok hagyatékát is.

A „Pogány szokások, keresztény emlékek” című művében az alábbi témaköröket taglalja:

- A varázslás lélektani alapja.
- A tarchan méltóságnév eredete.
- A kettős királyság a nomádoknál.
- Medvekultusz és anyajogú társadalmi szervezet Eurázsiában.
- A nyereg alatt puhított hús históriájához.
- Az ázsiai kultúrák thériomorph világszemléletéről.
- A kereszténység nyomai Pannóniában, a népvándorlás korában.
- Őskeresztény emlékekről.
- Új őskeresztény emlékek Pannóniából.
*
A szerző 1913-ban érettségizett, majd a Budapesti Tudományegyetemen szerzett történészdiplomát és bölcsészdoktorátust 1918-n. Ekkor a Nemzeti Múzeum Éremtárában dolgozott. 1923 és 1932 között a Debreceni Egyetem ókori történeti katedráján, 1932-től 1947-ig pedig a Budapesti Egyetem Érem- és Régiségtani Intézetének vezetőjeként adott elő régészetet.

A nála készült disszertációk egy egységet alkotva törekedtek a teljes ismert forrásanyag közlésére, interdiszciplináris eredményeket is felhasználva. Ennek az egységnek a keretében dolgozott a feliratcorpuson és e cél érdekében a különböző tudományterületeken dolgozókat tömörítette a Corona Archaeologicába.

1947-ben Angliába emigrált, majd egy év múlva Svájcban telepedett le, ahol a Berni egyetem ókori történeti katedrájára került, majd 1952-től 1956-ig Bázelben volt egyetemi tanár. Ezek után a Princetoni egyetem meghívására az USA-ba ment, ahol 1965-ig, nyugalomba vonulásáig egyetemi tanárként működött, és ókortörténeti kutatásokkal foglalkozott.

Hatalmas tudása és tudományszervezői munkássága nagy hatással volt a császárkor, majd később Róma egész történetének kutatására. Szerkesztette többek között a Numizmatikai Közlönyt, 1940-től az Archaeologiai Értesítőt, 1949 és 1955 között a Dissertationes Berneusest, 1955-1965 az Antiquitast. Tagja volt a Pápai Régészeti Akadémiának, valamint a francia, az angol, a svéd, a dán és az osztrák tudományos akadémiáknak. 1960-ban a Premio Cintori di Roma díjjal tüntették ki.

*
A „Pogány Szokások, Keresztény Emlékek” című eme kiadványát azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akiket érdekel koronként és népenként a varázslás lélektani bázisa, a királyság intézményének az északázsiai lovasnépeknél való kialakulása, az uralkodó mellett a társuralkodó működése és annak szerepe, a vadállatok nagy testi erejének és kifinomult ösztöneinek magasabbra értékelése az emberi jó tulajdonságoknál, Ammiánusz egészen más nézete a nyereg alatti húspuhításról, továbbá az Észak-ázsiai gazdag állatornamentika összefüggése a kultúra fejlődésével, az ellenségein eszmeileg túlnövő pannon rómaiság szellemisége, valamint foglalkoztatnak az őskeresztény emlékek.
*
Ajánljuk még:
Keresztény császárok, pogány Róma.
A pogány magyarok vallása.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.