Tél a Retyezáton

A kötet olyan vadászírásokat tartalmaz, amelyek könyvben még soha nem jelentek meg... Ezeket Kittenberger Kálmán lapja, a Nimród közölte. A Páreng-Retyezát rengetegeiről, az erdélyi havasok világáról írta egyedi stílusú és hiteles beszámolóit. Már gyermekkorától járta az erdélyi hegyeket, havasokat. Megtanult síelni, így olyan helyeket járhatott be, ahol előtte ember még nem járt télen. A havas tájakon követhette a medvék, zergék, vaddisznók nyomát, megfigyelte a vadak viselkedését. Kittenberger Kálmán így jellemezte az írásait: „Feltárul benne a havasok egész életvilága, ősbükkösök, komor fenyvesek, havasi virágok, zúgó pisztrángos patakok, lavinák, hógörgetegek. És a rengetegek állatvilága.”

A „Tél a Retyezáton” című ezen kötetbe olyan vadászírásokat válogatott a szerkesztő, amelyek könyvben még soha nem jelentek meg...
*
A Retyezát-hegység vagy Zerge-havasok (románul Munții Retezat) a Déli-Kárpátok Retyezát–Godján-csoportjának része. Két fontos medence, a Hátszegi és a Petrozsényi veszi közre északon és keleten. Délen a Nyugati-Zsil határolja, nyugaton a Szárkő-hegység, délnyugaton a Godján-hegység, délen a Vulkán-hegység. Legfontosabb része a kristályos kőzetekből álló Nagy-Retyezát. A déli, mészkőből álló rész a Kis-Retyezát. Ezek a Bukura-tónál kapcsolódnak össze. A legmagasabb csúcs a Pelága (2509 m), Románia hatodik legmagasabb csúcsa. A térségben 60 csúcs magassága haladja meg a 2200 métert. Legjellemzőbb csúcs és a névadó a Retyezát-csúcs (2482 m).

A Retyezát-hegységben helyezkedik el a legtöbb tengerszem. A Kis-Retyezátban számos barlang és mély zsomboly található...
*

Maderspach Viktor (1875–1941) birtokos, vadász és író Erdélyben született. Bécsben járt egyetemre, ott szerzett mérnöki diplomát. Édesapja korai halála után átvette az otthoni fatelepek, fűrészüzemek és nagy kiterjedésű erdőterületek felügyeletét. Az 1900-as évek elején Észak-Amerikába ment dolgozni, tapasztalatokat gyűjteni.

Kezdetektől részt vett az első világháborúban, majd az 1916-os román betöréskor már nem csak a hazájáért, de az elfoglalt iszkronyi otthonáért is harcolt. Magyarország megcsonkításakor Erdélyben maradt. A román hatóság folyamatosan zaklatta, mindenáron be akarta börtönözni, ezért kalandos úton Magyarországra szökött.

Itt telepedett le a családjával, szülőföldjét és szeretett hegyeit soha többé nem láthatta. Útépítő mérnökként dolgozott itthon és Törökországban. Ebben az időszakban kezdett el rendszeresen írni. Először a Magyarság-ban tudósított Közel-keleti útjairól, majd a vadászírásait Kittenberger Kálmán lapja, a Nimród kezdte közölni.

Páreng-Retyezát rengetegeiről, az erdélyi havasok világáról írta egyedi stílusú és hiteles beszámolóit. Már gyermekkorától járta az erdélyi hegyeket, havasokat. Megtanult síelni, így olyan helyeket járhatott be, ahol előtte ember még nem járt télen. A havas tájakon követhette a medvék, zergék, vaddisznók nyomát, megfigyelte a vadak viselkedését.

Kittenberger Kálmán így jellemezte az írásait:

„Feltárul benne a havasok egész életvilága, ősbükkösök, komor fenyvesek, havasi virágok, zúgó pisztrángos patakok, lavinák, hógörgetegek. És a rengetegek állatvilága!”
*
Tartalom:

(Tél a Retyezáton - A havason élő fogoly - A hazai síelés őskorából - A vaddisznó - Vaddisznóvadászat sítalpon - Elmúlt a tél - Tavaszelő az őserdőben - Hogyan jutott a gimnázium szertára egy bagolyhoz? - Mikor szökött külföldre a nyírfajd a magyar vadászok elől? - Nyírfajddürgés Volhyniában - A mátyásmadár - A sas - A királysas - Siketfajddürgés - Medvevadászat - A sebzett medve nyomozása - Az alkalmi medve! - A borz - A létért való küzdelem az őserdőben - Havasok csendjében - Zsil-völgyi parasztpuskások és vadorzók - Vendetta - Ördögfogás - Medvevadászat télen - A vad szívósságáról - A rókales - Népvándorlás az állatvilágban - In memoriam Teleki Sámuel - UTÓSZÓ, Horváth József)
*
Ajánljuk mellé:

Medve!
Menekülésem Erdélyből
Az oláhok vérnyomában a Fekete-tengerig
Karaván a havasokban
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.