Magyar közmondások könyve-Erdélyi János-Könyv-Tinta-Magyar Menedék Könyvesház

Magyar Menedék Könyvesház

Részletes kereső
Erdélyi János - Magyar közmondások könyve

Magyar közmondások könyve

Erdélyi János

A Kisfaludy Társaság 1851-ben kiadott könyvének reprint változata

Könyv
Tinta kiadó, 2018
462 oldal, Puha kötésű ragasztott A5 méret
ISBN 9789634091813
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 6 990 Ft
Megtakarítás: 7%
Online ár: 6 501 Ft
Nincs készleten
1 2 3 4 5
5.0 (1 vélemény alapján)
Leírás

A Kisfaludy Társaság 1851-ben kiadott könyvének reprint változata... 9000 számozott közmondást tartalmaz. Rövid Előszó vezeti be és egy komoly, 16 oldalas, a „Közmondásokrúl” című tanulmány zárja. Összeállítója Erdélyi János költő a Kisfaludy Társaság titkára volt. A reformkori mozgalmak sodrásában a népiesség áramlatához kötődött. Ösztönös vonzalommal érzett rá a népi kultúra, népi költés hordozta értékekre, s a szóbeliségbe sűrűsödött, a múltat is kivetítő történeti örökségre. Vélekedése szerint ez a gazdag szellemi állomány forrása lehet a reformkor igényelte irodalmi megújulásnak, amely végül is a népnemzeti irodalomban teljesedett ki, s Petőfi Sándor és Arany János költészetében érte el a csúcsát. Joggal tartja a hazai szaktudomány Erdélyi Jánost az irodalmi népiesség elméleti megalapozójának és kibontakoztatójának...

„Nincs savanyúbb az alamizsna kenyérnél!”
„Mit garason vehetsz, ne adj érte tallért!”
„Néha rossz hordóba is töltenek bort!”

*
ERDÉLYI JÁNOS (1814-1868) 1851-ben megjelent Magyar közmondások könyve 444 oldalon 9000 számozott közmondást tartalmaz. A szótárt rövid Előszó vezeti be és egy komoly, 16 oldalas, a Közmondásokrúl című tanulmány zárja.

A Magyar közmondások könyvének összeállítója, Erdélyi János költő a Kisfaludy Társaság titkára volt. A reformkori mozgalmak sodrásában a népiesség áramlatához kötődött. Ösztönös vonzalommal érzett rá a népi kultúra, népi költés hordozta értékekre, s a szóbeliségbe sűrűsödött, a múltat is kivetítő történeti örökségre.

Úgy gondolta, hogy ez a gazdag szellemi állomány forrása lehet a reformkor igényelte irodalmi megújulásnak, amely végül is a népnemzeti irodalomban teljesedett ki, s Petőfi Sándor és Arany János költészetében érte el a csúcsát.

*
Joggal tartja a hazai szaktudomány Erdélyi Jánost az irodalmi népiesség elméleti megalapozójának és kibontakoztatójának.

Gazdag életművet hagyott az utókorra. Kiadott magyar népköltési és népdalgyűjteményt (1846-1848), összeállította a Magyar közmondások könyvét (1851), jelentős magyar népmesegyűjteményt tett közzé (1855).
*
„... Szívesen említem Fekete János és Kelecsényi József urakat elvégre, kik e könyv megjelenendésének híre után, amaz fehérmegyei, emez nyitravidéki népbül leírt közmondásokat küldének azonnal, s midőn nekik köszönetet mondok, egyszersmind felhívom a népi irodalom barátit: jegyezzenek össze minden ily elemi töredéket, hogy legalább meglegyenek azon időre, mikor Isten jobban adja.”
Pest, marcz.15. 1851.
(Erdélyi János)
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Vélemények
Szállítás és fizetés