Magyar hieroglif írás

Ebben a kötetben a nagyközönség és az írástudomány előtt egyaránt ismeretlen magyar hieroglif írás első leírása olvasható. Négy évtizedes kutatás eredménye. A hieroglifa szó „szent véset” jelentésű, és némelyik - képszerű szójeleket alkalmazó - írásrendszer jeleinek megnevezésére szolgál. A magyar hieroglif írás létének felismeréséhez a székely írás eredetének kutatása: írástani, történeti, nyelvi, régészeti, építészeti, genetikai, matematikai, mitológiai adatok és megfontolások vezettek el. Jelkészlete mintegy 50 000 évvel ezelőtt alakult ki a Közel-Keleten; napjainkig megtalálható a népi, uralmi és vallási jelhasználatban, a régészeti leleteken, meg az ókori írásokban. Eme kiadvány bemutatja a magyar hieroglif írást, lapjain „új, izgalmas kutatási feladatok sora bontakozik ki, amely száz évre való aprómunkát jelenthet a kíváncsi utódoknak. Ezeken az oldalakon éppen csak felmutattam a magyar-indián, magyar-sumer, magyar-kínai stb. párhuzamokat s a lehetséges magyarázat irányát...”

Ebben a kötetben a nagyközönség és az írástudomány előtt egyaránt ismeretlen magyar hieroglif írás első leírása olvasható. Négy évtizedes kutatás eredménye.

Európa közepén évszázadok vagy évezredek óta folyamatosan használjuk, amelyeket nem írásnak, hanem díszítésnek (esetenként óvó-védő jelnek) vélték. Bár a magyar hieroglifák, szó- vagy mondatjelek említése nem minden előzmény nélküli, a módszeres bemutatásukra most (2017-ben) került először sor. Az elszórt utalások és a részterületekre kiterjedő előmunkálatok eredménye indokolta hieroglifáink tankönyvszerű leírását.

A hieroglifa szó „szent véset” jelentésű, és némelyik - képszerű szójeleket alkalmazó - írásrendszer jeleinek megnevezésére szolgál. Ezek közül az egyiptomi a legismertebb, sokan a hieroglif szó hallatán eleve erre gondolnak. A szó azonban önmagában nem utal egyiptomi írásra vagy eredetre.

A magyarságnak volt egy kőkori eredetű ősvallási jelkészlete, amelyet esetenként róttak, karcoltak vagy véstek - azaz illik rájuk a „szent véset” elnevezés. A magyar hieroglifák az ősvallás fogalmait jelölték, a képei, ősvallási és fonetikai tartalma ma is összefüggő ősvallási ihletésű rendszert alkot. Jelei lényegében megegyeznek a székely írás jeleivel, a két jelkészlet csak részben tér el egymástól...
*

A magyar hieroglif írás létének felismeréséhez a székely írás eredetének kutatása: írástani, történeti, nyelvi, régészeti, építészeti, genetikai, matematikai, mitológiai adatok és megfontolások vezettek el.

Jelkészlete mintegy 50 000 évvel ezelőtt alakult ki a Közel-Keleten; napjainkig megtalálható a népi, uralmi és vallási jelhasználatban, a régészeti leleteken meg az ókori írásokban. Mintegy 20-50 jelét a kőkorban szétrajzó Homo sapiens csoportok vitték magukkal Eurázsia és Amerika távoli tájaira. Az ősvallás igényeit szolgálta; ennek köszönhetően maradt fent és lett a későbbi írások alapja.

A Bibliában említett nyelvek összezavarodása előtt használt magyar ősnyelv számára alkották meg. A világ legszebb írása, az emberi civilizáció egyik alapköve.

*
„A Magyar Hieroglif Írás” című eme kiadvány bemutatja a magyar hieroglif írást, lapjain „új, izgalmas kutatási feladatok sora bontakozik ki, amely száz évre való aprómunkát jelenthet a kíváncsi utódoknak. Ezeken az oldalakon éppen csak felmutattam a magyar-indián, magyar-sumer, magyar-kínai stb. párhuzamokat s a lehetséges magyarázat irányát...”
*
Ajánlott még:

Nimród, a hun-magyarok őse
Káldeától Ister-Gamig I-II-III.
Őseink Fényvallása
Magyar ősmesék
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.