Magyar ősmesék

Tündérek, táltosok, sárkányok... „A magyar ősmesékből sajátos, össze nem téveszthető lelkiség és szellemiség árad. E meséket olvasni, átélni felemelő, néha varázslatos élmény. Mese mint beavatás, a megismerés magyar útja - ez a mi sajátos utunk. Kiutat keresve a boldogtalanság világából a boldogság honába, a múlandóságból az örökkévalóságba... Gyönyörű ősi meséink felragyogtatják bennünk a mennyei, a valóságos Élet fényét, és megmutatják még ma is az odavezető utat... Őrzik magukban a lényeget, a legfontosabb igazságokat!” Ízelítő: Az Örök Ifjúság vize; Kígyóbőrű Kámán Sára: Világszépasszonya; A táltos kanca és a libapásztorlány; Ambrus királyfi; A Zöld királyfi; A Nap fája; Az aranytollú madár; Borsszemvitéz és Szép Júlia, ki erdőt zöldít és mezőt virágoztat; Lajos; Szépmező Szárnya; A háromágú tölgyfa tündére; Szép Miklós; Világszép Sárkány Rózsa; Hamupipőke királyfi; Világszép Nádszál kisasszony; Vas Laci; Fehérlófia; Szegfűhajú János; A repülő kastély; Az égig érő fa;

Bíró Lajos neve közismert a magyar őstörténet kutatók között. Könyvei nagy népszerűségnek örvendenek. Karácsonykor (2017) egy vadonatúj könyve érkezett, amely a magyar ősmese világát tárja fel.

Vámos Ferenc írta, hogy „a magyar mesekincsben egészen különös világ, gondolatrendszer, bölcselet szunnyad. A létnek, a világnak kozmikus víziója.” Vagyis: a mindenség magyar látomása, amely elsősorban nekünk, magyaroknak szól.

Magyar ősmesének a magyar alkotású, ősvallási tartalmú népmeséinket, „szent beszély”-einket nevezhetjük. Ezek többnyire a halhatatlanság és boldogság kereséséről szólnak: Tündér Ilona szerelmének, az ifjító életvizének és az életfa gyümölcsének megszerzéséről. Meséink alapjául a magyar ősvallás gyógyító és révülő bölcs táltosainak túlvilági úti élményei szolgálhattak. E mesék tehát nem kitalált történetek...

Meséink gyakran vándorútra indulással kezdődnek, emlékeztetve arra is, hogy vándorok vagyunk a Földön, melyen csak átmegyünk, keresve az igazi otthonunkat. E hosszú vándorút pedig mindig a Túlvilág valamely tartományába vezet: vagy az alvilágba, ahová a Gonosz legyőzésére indul a hős, a fogságban lévő Fények – és lelkek – kiszabadítására; vagy a magasságba, az égbe, a mennyei társ és a boldog Tündérhon megkeresésére.

Az igazi magyar mesékben az Ősforrás még tisztán látható, még nem homályosodott el, nem zavarodott össze. Ahogyan a magyar nyelv sem tartozik a Bábel utáni összezavarodás nyelvei közé - a magyar a teljesség, az Egy nyelve.

„A magyar ősmesékből sajátos, össze nem téveszthető lelkiség és szellemiség árad. E meséket olvasni, átélni felemelő, néha varázslatos élmény. Mese mint beavatás, a megismerés magyar útja - ez a mi sajátos utunk. Kiutat keresve a boldogtalanság világából a boldogság honába, a múlandóságból az örökkévalóságba...

*
Gyönyörű ősi meséink felragyogtatják bennünk a mennyei, a valóságos Élet fényét, és megmutatják még ma is az odavezető utat... Őrzik magukban a lényeget, a legfontosabb igazságokat!”
*
TARTALOM:

ELŐSZÓ
• Az Örök Ifjúság vize;
• Köles;
• Kígyóbőrű Kámán Sára: Világszépasszonya;
• A táltos kanca és a libapásztorlány;
• Ambrus királyfi;
• A Zöld királyfi;
• A Nap fája;
• Az aranytollú madár;
• Borsszemvitéz és Szép Júlia, ki erdőt zöldít és mezőt virágoztat;
• Lajos;
• Szépmező Szárnya;
• A háromágú tölgyfa tündére;
• Szép Miklós;
• Világszép Sárkány Rózsa;
• Hamupipőke királyfi;
• Világszép Nádszál kisasszony;
• Vas Laci;
• Fehérlófia;
• Szegfűhajú János;
• A repülő kastély;
• Az égig érő fa;

Rövid magyarázatok a mesékhez:
- Az örök Ifjúság vize: (Merényi László - Dunamelléki eredeti népmesék I.)
- Köles: (Kálmány Lajos - Hagyományok I-II. Vác, 1914.)
- Kígyóbőrű Kámán Sára, Világszépasszonya: (Kálmány Lajos: Hagyományok I-II. Vác, 1914.)
- A táltos kanca és a libapásztorlány: (Csíkszentdomokosi Albert András meséje. Tőle gyűjtötte Belatini Braun Olga 1943-ban)
- Ambrus királyfi: (Erdélyi János... Átdolgozta Benedek Elek)
- A Zöld királyfi: (Pap Gyula... Átdolgozta Benedek Elek)
- A Nap fája: (A táltost segítik az állatok és ő segíti őket...)
- Az aranytollú madár: (Benedek Elek... Székelyföldi gyűjtés)
- Borsszemvitéz és Szép Júlia, ki erdőt zöldít és mezőt virágoztat: (A hős neve a rendkívüli mitikus erejére is utal...)
- Lajos (Udvarhelyi mese Kolumbán István gyűjtéséből)
- Szépmező Szárnya: (Horger Antal: Hétfalusi csángó népmesék)
- A háromágú tölgyfa tündére (Horger Antal: Hétfalusi csángó népmesék)
- Szép Miklós: (Merényi László... Átdolgozta Benedek Elek)
- Világszép Sárkány Rózsa: (Merényi László nyomán... Benedek Elek gyűjteményéből)
- Hamupipőke királyfi: (Merényi László... Benedek Elek)
- Világszép Nádszál kisasszony: (Merényi László...)
- Vas Laci: (Majláth János, 1825 - Benedek Elek feldolgozásában)
- Fehérlófia: (Arany László gyűjtéséből)
- Szegfűhajú János: (Erdélyi magyar mese a Zöld Vitéz és a Virág Péter című kötetből, Bp. 1985.)
- A repülő kastély: (Tölgyfa vitéz. A Dél-Dunántúl népmeséi. Bp. 1989.)
- Az égig érő fa: (Benedek Elek: Székely mesemondó)
*
JEGYZETEK

*
Bíró Lajos 1961-ben született Debrecenben, apai ágon székely eredetű családból. 1976 óta rendszeresen ír, 1984 óta foglalkozik a magyar őstörténet, a nyelvünkbe rejtett bölcsesség és a magyar ősvallás kutatásával. A ‘90-es évek elejétől jelentek meg először kisebb írásai hetilapokban, folyóiratokban (Vándor, Napkelet, Demokrata, Ősi Gyökér)
A túlvilág nyomában című könyvét a ’90-es években 16 folytatásban publikálta.

Főbb művei:
• A magyar régmúlt titkai (Bp., 1999.);
• „Kerek Isten Fája...” (A magyar ősvallásról) 2 kiadás: 2001 és 2002;
• Varázsgyógyítás (Debrecen, 2002.);
• Táltosok könyve (Fríg kiadó, 2004.);
• Székely őstörténet és ősvallás (Debrecen, 2005.);
• Magyar Halottaskönyv (Fríg kiadó, 2006., Farkas Lőrinc, 2015.);
• Szerelem: Isten (Debrecen, 2010.);
• Magyar mágia (14 néprajzi tanulmány) Budapest, 2011.;
• A magyar tündérvallás (Angyali Menedék, 2015.)
• A bor és a szőlő ősi titkai (Fríg, 2015.)
• Az ősmagyarok mitológiája (Angyali Menedék, 2015.)
• A magyar Jézus és eltitkolt tanításai (Angyali Menedék, 2016)
• Őseink fényvallása (Angyali Menedék, 2017)
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.