Villám és tűz — Gelléri Andor Endre emlékezete

Gelléri Andor Endre! (1906-1945) életútját mutatja be az Emlékezet sorozat eme kötete. Annak a 20. századi tragikus sorsú magyar elbeszélőnek a világát - a kortársak és utókora nézőpontjából -, akit Kosztolányi Dezső „tündéri realistának” nevezett...

A modern magyar próza különös, varázslatos, egyedülálló alkotója volt; írásaiban idő fölötti érvénnyel jelenik meg a 30-as évek kispolgári, proletár világának légköre, emberei; mély együttérzéssel és részvéttel ábrázolt sorsok, amelyeket Gelléri Andor Endre egyedülálló írói erővel idézett meg írásaiban, és ez a magyarázata annak, hogy saját kora legkiválóbb írói (Füst Milán, Kosztolányi Dezső, Mikes Lajos, Déry Tibor, Vas István, Németh László) nagy lelkesedéssel fogadták írói jelentkezését, és végig érzékeny szeretettel kísérték figyelemmel az írásaikban...

1941-től többször behívták munkaszolgálatra (Monor, Nagykáta, Aszód, Gyertyánliget, Jászberény), származása miatt folyamatos üldöztetésben élt a háború végéig.

1944-ben a németek elhurcolták, előbb az ausztriai mauthauseni, majd a gunskircheni koncentrációs táborba került. A tábor felszabadulását még megélte, ám legyengült szervezete nem bírta a további megpróbáltatásokat, és 1945 május közepén flekktífuszban meghalt a hörschingi amerikai kórházban.

A novelláiban érte el írásművészete a legmagasabb szintet, a hétköznapok költészetét fedezte fel. Hősei a társadalom perifériáján élő kisemberek, szállítómunkások, munkanélküliek, lumpenproletárok lelkületét jelenítik meg...

Írótársainál élesebben látta meg a munkásélet tragédiáit; jóllehet nem volt forradalmár, a társadalomkritikája forradalmian éles volt.

„Villám és Tűz - Gelléri Andor Endre Emlékezete” című eme kiadványt a kortársak és utókora nézőpontjából az író élete és munkássága iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.