Sámánművészet

Hoppál Mihály néprajztudós új kötete két nagy részből áll.

Az első a sámánt mint művészt, azt a valódi sámánt mutatja be, aki gyógyít, rontó szellemet űz, jósol, áldozatot mutat be, és sorra veszi azokat a tárgyakat is, melyeket szertartásai során használ. Ezek a rítusok művészi tevékenységnek is felfoghatók, hiszen a sámán sokoldalú eladóképességéről tesznek tanúbizonyságot. Emellett a rítusok szimbólumokkal gazdagon díszített eszközei szintén művészi értéket képviselnek.

A második rész témája a művész mint sámán. Azokról a XX-XXI. századi alkotókról (és alkotásaikról) szól, akik az őshagyományhoz visszanyúló művészi tevékenységüket - nem droghasználaton alapuló! - megváltozott tudatállapotban, a sámánoknál tapasztalható transzban végzik, és ezt tudatosan vallják is.

A „Sámánművészet” című jelen mű a számos kiadást megélt és nagysikerű „Sámánok - régen és ma” kötet új megközelítésű kiegészítője.

TARTALOM:

BEVEZETŐ

- A SÁMÁN MINT MŰVÉSZ:
A naxi kultúra művészi vonásai - A gyógyítás művészete - A jóslás művészete - A sámán mint a közösségi rítusok rendezője - Sámánszínház - Eksztázis vagy transz - A sámántánc művészete - A dob mint műalkotás - A sámánruha jelentései - A sámán mint költő - A sámánének mint beszédaktus

- A MŰVÉSZ MINT SÁMÁN:
A sámán-mém - Sámánok a nemezen (Vidák István) - A sámánt faragó táncos (Erdélyi Tibor) - A sámán jó téma festőknek - Egy festő, aki sámán volt (Pablo Amaringo) - A városi sámánfestő (Soós Jóska) - A hagyomány és a géniusz (Halmy Miklós) - Az életforma mint regösgyakorlat - A sámán mint szervező (Sólyomfi Nagy Zoltán) - Sámánszínház (Somogyi István) - Az öko-sámánság filozófiája (Nádor Judit)

IRODALOM - NÉPRAJZI DOKUMENTUMFILMEK