Rovás olvasókönyv — Az üveghegyen innen

Szerző: Szondi Miklós

Rovás olvasókönyv

Ár: 990 Ft · Raktáron

Adatok

Kiadó
Magánkiadás
Megjelenés
2016
Kötés
Puha kötésű ragasztott
Oldalszám
40 oldal
ISBN
9789638982476
Tömeg
122 g

Ősi írásunk – a magyar rovás – legalább nyolc ezer év óta létező kincsünk. I. István koráig általános volt. A római kereszténység felvételével a latin betűkkel való írást tette hivatalossá, de az egyszerű emberek az ősi írásunkat továbbra is megtartották, használták még évszázadokon keresztül, amelyről rovásemlékeink is tanúskodnak. Legtovább Székelyföldön használták, ezért is nevezzük székely–magyar írásnak. Főként gyermekeknek rovásírással írva a kötetben ezeket olvashatjuk: Álmosék hazahívása; Atilla, az Isten ostora; Áldást osztó Jézus; Egyiptomi szálak; Sumér kapcsolatok; Isten földi helytartói; Csodaszarvassal az óhazába; Földművesek érkezése; Hétköznapi írástudás; Öntözéses földművelés; Élelemtermelés Anatoliában; Kárpát-medencei kirajzás; Testet öltött termékenység; Művészet a hangszerével; Finomított kőpattintás; Összehangolt tevékenység; Vértesszőlősi ősember; Rudabányai emberős. Rovásbetű készlet: Tisza András. A verseket: Szőke István Atilla írta. A rajzokat készí...

Leírás

Szabványba került rovásbetűkkel...

„Ősi írásunk – a magyar rovás – legalább nyolc ezer év óta létező kincsünk. Az írás tudása egész népünkre kiterjedt volt, ennek emlékét még ma is őrzi nyelvünk a következő kifejezésekkel: valakinek sok van a rovásán (nyilvántartják az elkövetett cselekményeit), rovott múltú (valamikor a büntetéseket is maradandó módon, rovással jegyezték le), rovót hoz az iskolából a megrovásban részesült (ez mindig írásban történik), rovat (az újság két vonal közti oszlopa), az adót a mai napig is kiróják, mi meg lerójuk.

Őseink a papír feltalálása előtti időkben juhbőrből készült pergamenre írtak, a rovásbotokra való rovás pedig mindennapos volt. A RÓNI és RÓ szavakat népünk RÚNI és Ősi írásunk használata ezer évvel ezelőttig, I. István koráig általános volt. Ő volt az, aki a római kereszténység felvételével a latin betűkkel való írást tette hivatalossá, de ennek ellenére az egyszerű emberek az ősi írásunkat továbbra is megtartották, használták még évszázadokon keresztül, amelyről rovásemlékeink is tanúskodnak. Legtovább Székelyföldön használták, ezért is nevezzük székely–magyar írásnak. Íráskutatóink még az 1900-as évek elején is olyan juhászok körében gyűjthették a rovásbetűinket, akik között élő tudásként volt jelen ősi írásunk, a rovás...”

A főként gyermekek számára rovásírással írt kötet TARTALMA:

  • Álmosék hazahívása;
  • Atilla, az Isten ostora;
  • Áldást osztó Jézus;
  • Egyiptomi szálak;
  • Sumér kapcsolatok;
  • Isten földi helytartói;
  • Csodaszarvassal az óhazába;
  • Földművesek érkezése;
  • Hétköznapi írástudás;
  • Öntözéses földművelés;
  • Élelemtermelés Anatoliában;
  • Kárpát-medencei kirajzás;
  • Testet öltött termékenység;
  • Művészet a hangszerével;
  • Finomított kőpattintás;
  • Összehangolt tevékenység;
  • Vértesszőlősi ősember;
  • Rudabányai emberős;

Rovásbetű készlet: Tisza András
A verseket: Szőke István Atilla írta
A rajzokat készítette: Bedő Zsolt

Ezeket is ajánljuk