Páreng-Retyezát — Vadászataim a Déli-Kárpátokban

Maderspach Viktor a kötet szerzője (Iszkrony, /ma Románia, Hunyad megye/ 1875. február 11. – Budapest, 1941. október 4.) erdélyi német származású magyar mérnök, sportoló, vadászati szakíró.

Tanulmányait a bécsi Műegyetemen végezte. Később a család Hunyad vármegyei birtokainak irányításával foglalkozott. Az első világháborúban a fronton harcolt, gerillacsapatot vezetett az erdélyi román betörés idején a Retyezát-hegységben (erről írta „Az oláhok vérnyomában a Fekete-tengerig” c. könyvét). Az államfordulat után Romániában maradt, 1921-ben egy magyar tiszti összeesküvésben való részvétele miatt menekülnie kellett, ennek történetét „Menekülésem Erdélyből” című könyvében írta le. A nyugat-magyarországi felkelésben is részt vett, a nagy jelentőségű második ágfalvi összecsapás egyik parancsnoka volt, később mérnökként dolgozott, valamint írásaiból élt, Székesfehérvár mellett és Mátyásföldön.

A „Páreng-Retyezát - Vadászataim a Déli-Kárpátokban” című művét 1936-ban írta. Közreműködött az 1940-es erdélyi bevonulásban. Teherautója felborulásakor szerzett sérülésébe halt bele...

A kötet TARTALMA:

Előszó.

BEVEZETÉS.
A NYUSZT.
NYUSZTFOGÁS.
MEDVE ÉS FARKAS.
A MEDVELES.
A VÉLETLEN.
A NYÁJPUSZTÍTÓ.
A MEDVEBOCS.
A FARKAS.
A ZERGE.
A ZERGE TAVASZA.
A ZERGE NYARA.
ZERGECSERKÉSZÉS ŐSZ KEZDETÉN.
A ZERGE NÁSZA.
ZERGE A HÓBAN.
A SZIVÓS ÉLETŰ ZERGEBAK.
AZ ALBINO ZERGEBAK.
A SZARVAS A ZSILBEN ÉS A RETYEZÁT HEGYSÉGBEN.
KŐSZÁLI SAS ÉS KESELYŰ.
SIKETFAJDDÜRGÉS!
A SIKETFAJDPARADICSOM!
ÚRI VADÁSZOK ÉS VADORZÓK.
A VADORZÓ.
CARLO FANTIN.

Részlet a Kittenberger Kálmán által írt ELŐSZÓ-ból:

A szerző neve patinás hangzású; fénye a magyar nemzet legendás korából, a szabadságharcból ered... Maderspach Viktor tettekkel igazolta, hogy csak sast nemzenek a sasok, ő méltó ivadéka dicsőséggel koszorúzott őseinek.

Indiai hadifogságom után itthon egyre gyakrabban hallottam emlegetni Maderspach nevét. Hallottam bravúros menekülését bérces szép hazájából, Erdélyből, mikor üldözői kezéből kiverekedte magát és úttalan utakon - nyomában a bosszútól lihegő martalóchad - hagyta oda szülőföldjét, birtokát.

Elpusztíthatatlan életerejének új teret talál Nyugatmagyarországon.
Mikor a harcnak vége, feltűnik mint író. Csodálatos termékenységgel ontja eredetiségét jellemző írásait a napilapok hasábjain, amelyeket nagy élvezettel és szeretettel fogad az olvasóközönség...

A volt erdélyi egykori vadászterületei Nagymagyarország, de talán egész Európa legpompásabb és legérdekesebb hegyvadonjai, a Páreng és Retyezát, hol vadászterületeinek a határát - nem egy alkalommal az országhatáron túlra is - »kedve szerint bővítette ki«. Az ő színes írásaiból fájdalmasan tűnik ki, hogy mit vesztettünk Erdéllyel!...

Természetes, hogy ily értékes őserőt nekem, vadászlap szerkesztőjének, meg kellett szereznem. De nemcsak megbízható munkatársat, de főként hűséges jóbarátot fedeztem fel benne, akinek most megjelenő, nagyon értékes, eredetiségét úgy tartalomban, mint kifejezési formában híven visszatükröző érdekfeszítő munkáját szeretettel ajánlom magyar vadásztársaim és a természetbarátok figyelmébe.”
(Budapest, 1935 december.-
Kittenberger Kálmán.)

A „Páreng-Retyezát” című eme kiadványt a vadászetikát sugalló izgalmas és olvasmányos történetek, a vadászatokat megörökítő, az eredeti fotók kíséretében megjelent írások iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.

Ajánlott még:

Az oláhok vérnyomában a Fekete-tengerig.
Tűzzel-vassal a hazáért.
Medve!
Havasi vadászataim.
Erdélyi szarvasok és medvék nyomában.
Halálra ítélt zászlóalj.