Mese, mese, meskete, minden hétre egy mese

A híres mesemondó Benedek Elek (Kisbacon, 1859. - Kisbacon, 1929.) a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.

1921-ben tért vissza szülőföldjére, a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet...

Az egész élet, az emberiség egész történelme fellelhető BENEDEK ELEK meséiben.

A rémségekkel, gonoszságokkal szemben jelen van a segítség, a csodák, a jóság, a hűség világa, amely mindig reményt adott az embereknek.

A mesék, főként a népmesék a kiszámítható, élhető világba vezetnek vissza, amelyekről - ha figyelmesen végignézzük a képeket - megállapíthatjuk, hogy nem csupán mesékről van szó, hanem a való élet lényegét megragadó történetekről, amelyek elhitetik velünk, hogy aki hinni, remélni és szeretni tud, az méltó a csodára.

A mesék képi megformálása tehát igazodik a valósághoz.

Ezzel arra ösztönzi a mesélőket és a mesehallgatókat egyaránt, hogy olvasás vagy mesehallgatás után a képekről saját szavaikkal tovább örökíthessék a meséket, tanuljanak meg újra mesélni, hinni, remélni és szeretni.

A „MESE, MESE, MESKETE, MINDEN HÉTRE EGY MESE” című ezen kiadványt ennek megfelelően a Benedek Elek meséit, elbeszéléseit kedvelő, adott esetben a nagy mesemondó tanácsait megfogadó olvasóinknak ajánljuk, akik a meséket továbbadják, továbbörökítik a saját szavaikkal, ami által megtanulnak újra mesélni, valamint hinni is, remélni is és szeretni is.