Mert ha írunk népdalt, mért ne népmesét? — A népmese az 1840-es évek magyar irodalmában
Szerző: Gulyás Judit
Ár: 3 990 Ft · Raktáron
Adatok
- Kiadó
- Akadémia kiadó
- Megjelenés
- 2010
- Kötés
- Puha kötésű ragasztott
- Oldalszám
- 352 oldal
- ISBN
- 9789630587518
- Tömeg
- 380 g
Azt a kérdést vizsgálja, hogy a reformkori magyar kultúrában, a népköltészet és az irodalom intenzívebb kölcsönhatásának időszakában milyen kísérleteket tettek arra, hogy a tündérmesét beillesszék a nemzeti irodalom műfaji rendszerébe. A népies költők „triumvirátusa”, vagyis Petőfi Sándor, Tompa Mihály és Arany János 1845 és 1847 között jelentetett meg olyan elbeszélő költeményeket, amelyekhez a népmese vagy a népmonda szerzői műfajmegjelölést társították (János vitéz; Népregék, népmondák; Rózsa és Ibolya). Ez a kötet e három mű keletkezéstörténetét és 19. századi fogadtatását törekszik dokumentálni. Ajánlott az irodalom, a reformkori irodalomtörténet és szemlélet, az esettanulmányok elemzése, a három nagyobb esettanulmányban a korabeli meseközlések alakulástörténetének és recepciójának bemutatása, az 1840-es évek magyar irodalmában észlelhető törekvések és kísérletek az epikus folklórműfajok, ezen belül a népmese (tündérmese) irodalmi integrációja iránt érdeklődőknek.
Leírás
A kötet azt a kérdést vizsgálja, hogy a reformkori magyar kultúrában, a népköltészet és az irodalom egyre intenzívebb kölcsönhatásának időszakában milyen kísérleteket tettek az elitkultúra bizonyos képviselői arra vonatkozóan, hogy egy addig elsősorban a szóbeliségben hagyományozódó narratív műfajt, a tündérmesét beillesszék a nemzeti irodalom műfaji rendszerébe.
Az ún. népies költők „triumvirátusa”, vagyis Petőfi Sándor, Tompa Mihály és Arany János 1845 és 1847 között, három év leforgása alatt jelentetett meg olyan elbeszélő költeményeket, amelyekhez a népmese vagy a népmonda szerzői műfajmegjelölést társították (János vitéz; Népregék, népmondák; Rózsa és Ibolya). Jelen kötet e három mű keletkezéstörténetét és 19. századi fogadtatását próbálja meg dokumentálni.
Ezen túlmenően a magyar mesekutatás történetét áttekintve a korai magyar mesekéziratok és mesekiadások kapcsán foglalkozik a népmese és az irodalmi mese viszonyáról kialakított képzetek problematikus voltával, a szóbeliség és az írásbeliség közötti médiumváltás következményeivel, valamint a textualizációs eljárások és a hitelesség kérdésének összefüggéseivel...
A „Mert ha Írunk Népdalt, mért Ne Népmesét?” című eme kiadványt az irodalom, a reformkori irodalomtörténet és szemlélet, az esettanulmányok elemzése, a három nagyobb esettanulmányban a korabeli meseközlések alakulástörténetének és recepciójának bemutatása, az 1840-es évek magyar irodalmában észlelhető törekvések és kísérletek az epikus folklórműfajok, ezen belül a népmese (tündérmese) irodalmi integrációjára, ennek eredményei és megítélése iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, a korszaknak főként az epika iránti igénye mellett...
Ezeket is ajánljuk
- Tárih-i Üngürüsz - A magyarok ősgesztája — Grandpierre K. Endre - Grandpierre Atilla - Blaskovics József · 9 990 Ft
- Összeesküvések a magyarság ellen — Körösztös György · 6 990 Ft
- A magyar Jézus és eltitkolt tanításai — Bíró Lajos · 5 990 Ft
- A magyarság igaz őstörténelme — Badiny Jós Ferenc · 14 990 Ft
- A magyar ház mágikus titka — Színia Bodnár Erika · 5 500 Ft
- A magyar nyelv mint útikönyv — Juhász Zsolt · 3 591 Ft
- Pogány Biblia - Koppány hagyatéka — Gönczi Tamás · 8 990 Ft
- A bükki füvesember nyomában — Szabó György Lopes-Szabó Zsuzsa · 6 990 Ft
- A magyar népmese és mitológia varázslatos világa — Dr. Berze Nagy János - Dr. Braun Soma - Katona Lajos - Solymossy Sándor - Arany László · 16 990 Ft
- Trianon 100 - Trianon Almanach - 7 könyv egyben (sima kiadás) — Raffay Ernő · 9 999 Ft
- Ázsia tiltott magyar régészete — Arany László · 5 990 Ft
- Magyar ősmesék — Bíró Lajos · 4 800 Ft