Keleti életképek

VÁMBÉRY ÁRMIN orientalista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Tizenhat éves korára már folyékonyan beszélt magyarul, latinul, franciául és németül, miközben már tanulta az angolt, néhány skandináv nyelvet, oroszt, szerbet és más szláv nyelveket is. További tanulmányait Pozsonyban és Pesten végezte, közben házitanítóként kereste meg a fenntartásához és későbbi iskoláztatásához szükséges pénzt.

Megismerkedett a török irodalommal, aminek eredményeként a török kultúra erősen felkeltette az érdeklődését, és a nyelvet is megtanulta.

1857-ben Báró Eötvös József támogatásával Konstantinápolyba utazott. Négyéves tartózkodása alatt először nyelvtanító lett Husszein Daim pasa házában, közben megismerte a keleti élet sajátosságait és szokásait. Majd oktatója és barátja, Mullah Ahmed Effendi segítségével sikerült olyannyira törökké válnia, hogy egy adott ponton a híres török államférfi, Fuad Pasa titkárává vált.

Mindez idő alatt a tudományos folyóiratokban számos tanulmányt tett közzé - török források alapján - a magyarok történelmi vonatkozásairól, és emellett még elsajátított vagy húsz különféle keleti tájszólást is. 1858-ban Konstantinápolyban jelent meg első műve, a Német-Török és Török-Német szótár.

1860-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. Ugyanebben az évben az MTA-nak ajándékozta a Tarih-i Üngürüsz című középkori magyar krónika török fordítását, amely Budenz nyomására elfelejtődött. 1861-ben visszatért Pestre azzal a szándékkal, hogy felkutatja a magyarok őshazáját.

Az MTA támogatásával ősszel indult útnak. Rasid Effendi néven, szunni dervisnek öltözve indult el Konstantinápolyból. Teheránig jutott el, ahol csatlakozott egy Mekkából hazatérő zarándokcsoporthoz. Velük átutazta Közép-Ázsia sivatagjait, Erzerumot, állomáshelyeik lévén Tabriz, Zandzsan, Ghazvin, majd Iszfahánon keresztül Siraz.

1863-ban megérkezett az üzbég Khoraszanba (mai nevén: Chiva), ahol még a kán fogadásán is sikeresen játssza a Rasid Effendi szerepét. Amikor Bokharán (Buhara) keresztül Szamarkandba érkeztek, ott felkeltette a helyi emír gyanúját, de a több mint félórás kikérdezés alatt mégis sikerült meggyőznie igazhitű voltáról, és végül ajándékokkal megrakodva engedték útjára. Ezek után Heratban búcsút mondott utazótársainak és Konstantinápolyba tartott.

1864 májusában visszaérkezett Pestre. Keleti útja első eset volt arra, hogy egy európai ellátogasson oda, ahová neki sikerült. Hogy elkerüljön minden gyanút, jegyzeteket csak titokban készíthetett. 1865-ben Angliába utazott, ahol kitüntető fogadtatásban és elismerésben részesítették.

Kiadja a Travels in Central Asia című írását, ami a lopva írogatott kis jegyzetei alapján készült. Utazásáról Molla Szádik, egy közép-ázsiai vallástanító társaságában tért haza. 1865-1904 között a budapesti tudomány egyetemen a keleti nyelvek tanára volt.

1871-ben az Akadémia (akárcsak Kőrösi Csoma Sándor esetében) nem lelkesedett a népünknek nem finnugor, hanem jelen esetben török eredetét valló Vámbéry elvei iránt. A kiábrándult tudós ezek után Londonba utazott. Több tudományos társaság, többek között a Royal Geographical Society is tiszteletbeli tagjául választotta. Útirajza is Londonban jelent meg először.

A legmagasabb körökben is megfordult, a királyi udvar is nagy szívélyességgel fogadta. 1872-ben Berecz Antallal, Hunfalvy Jánossal és Xántus Jánossal részt vett a Magyar Földrajzi Társaság megalapításában.

A „Keleti Életképek” című munkáját Vámbéry sosem sorolta a legsikerültebb munkái közé, ennek ellenére úgy érezte, hogy a kötettel elérte a célját, és az említett országokban (azaz a magyaron kívül a német és dán nyelvterületen) „jelentékeny mértékben” hozzájárult vele a Kelet megismeréséhez.

Vámbéry műve annyi sok esztendő távlatából is izgalmas szórakozást fog nyújtani egy részben már letűnt, de részben máig is élő egzotikus világról, a mesés Keletről.

A „KELETI ÉLETKÉPEK” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a nagy orientalista Vámbéry Ármin könyvét elolvasva meg szeretnék ismerni és meg is érteni a Kelet világát, amely részben már valóban letűnt, de a ma embere számára is van üzenete.

Ajánlott még:

Oroszország és a kelet.
Keleti életképek.
Bokhara története - A legrégebbi időktől a jelenkorig.
Vándorlásaim és élményeim Perzsiában.
A Nyugat kultúrája Keleten
A Magyarság bölcsőjénél
A török faj.