A székely nemzet atlasza - ATLASZMŰ — A Székelyföld tájrajza és történelme

A Székely Nemzet Atlasza - Székelyföld helységei, tájai és egykori közigazgatása

Az ATLASZMŰ:

- A Székelyföld helységeinek és egykori közigazgatásának bemutatása 3x9 oldalpáron, M = 1: 225 000

Ez az Atlasz, amit most kezében tart az olvasó, a magyar nemzet legnagyobb lélekszámú nemzeti közösségének, a székelyeknek a lakóterületét mutatja be.

„Célunk e kiadvány létrehozásával, hogy a mai Székelyföld területének összefogott térképi ábrázolása szülessen meg, amely egyszerre mutatja a mai földrajzi jellemzőket, a székelyek lakta tájak vizeit, hegyeit és településeit, s egyben tanulmányozható legyen benne az egykoron működő egyedi, nagymúltú székely önigazgatás területi felosztása is...

A kiadvány nem titkolt célja elősegíteni a kialakított közigazgatási felosztás, a székek határát. Ezeket a Székely Nemzeti Tanács 2006-ban, a Gyergyóditróra összehívott nemzetgyűlésen határozta meg.

A Székely Nemzet Atlasza folytatása a 2017-ben megjelent, »A Magyar Környezet Atlasza« című kiadványnak, amelyben a földrajzi nevek felvételében nemcsak a ma ismert magyar névanyagot, hanem a nyelvi gyökrendszeri kutatásokkal kimutatható, következtetett helyneveket is bemutattuk...

A földrajzi nevek azt mutatják, hogy a székelység a szkíta-hun alapnépesség tovább élt csoportja, nyelvük a mai magyar nyelvvel jórészt azonos volt. Etnikai területük a római kor után kitöltötte a Kárpát-térség lakható, sík- és dombvidéki részeit. A IX. század végén a magyar honfoglalók nem leigázták a Székelyföldet, hanem csatlakozott népként kezelték, így a székely társadalom rétegzettsége, benne az előkelőkkel és hadvezetőkkel megmaradt, az önrendelkezésük és a szabadságuk tovább élhetett...”