Katyn 1940 — Lengyelország a Szovjetunió és Németország életterében 1914-1945

Az NKVD a szovjet Belügyi Népbiztosság rövidítése (oroszul: НКВД, azaz Народный комиссариат внутренних дел, magyar átírásban Narodnij Komisszariat Vnutrennyih Gyel) az államigazgatás belügyi ágának legfőbb szerve volt a Szovjetunióban 1934 és 1946 között. Törvényen kívüli tömeggyilkosságokat hajtott végre, működtette a Gulag fegyencmunkatábor-rendszerét, felszámolta a földalatti ellenállást, teljes nemzetiségek és a kulákok az ország lakatlan régióiba való deportálását vezette le, érvényesítette a sztálini politikát más országokban...

Ennek a kötetnek egyedülálló érdeme, hogy a módszeresen elkövetett katyni tömeg-gyilkosságokat történeti hátterükbe helyezi, érvelését a legújabb nemzetközi kutatási eredményekre alapozza, s először közli e témakör legfontosabb dokumentumait. Így egyfajta történelmi narratívát, sajátos értelmezést kínál.

Az 1918 végén függetlenné vált Lengyelország az 1930-as évek végén német-szovjet harapófogóba került. A két hatalom 1939. augusztus 23-án tíz évre szóló megnemtámadási egyezményt kötött, amelynek titkos kiegészítő jegyzékében felosztották egymás között Közép- és Kelet-Európát, összesen hat országot.

Szeptember folyamán együttesen szétzúzták Lengyelországot, majd határ- és barátsági egyezményt kötöttek. Nagy-Britannia és Franciaország a Lengyelországnak adott függetlenségi garanciája nyomán hadat üzent Németországnak, s ezzel megkezdődött a II. világháború.

1940. április 3. és május 19. között a szovjet titkosszolgálat, az NKVD 14 552 lengyel tisztet mészárolt le. Sztálin 1941-ben Sikorski lengyel miniszterelnöknek azt válaszolta, hogy a tisztek minden bizonnyal Mandzsúriába szöktek. A lengyelek azonban hiába kutattak utánuk. A szovjet hatóságok dezinformálták őket, sőt 1990-ig nagyrészt a nemzetközi közvéleményt is.

A lengyel értelmiség szisztematikus kiirtása s vele a lengyel függetlenség esetleges visszaállításának megakadályozása a szovjet és a német félnek egyaránt érdekében állt. A szovjetek által elkövetett katyni mészárlás a Kelet Golgotájának szimbóluma, amely büntetlen maradt...

A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

• I. A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG (1918-1939);
• II. LENGYELORSZÁG KETTŐS MEGSZÁLLÁSA;
• III. HOVA TŰNTEK A KATONÁK?
• IV. A GYILKOSSÁGOK UTÓÉLETE;

DOKUMENTUMOK:

• A lengyel területek az első világháborúban (1914 - 1918);
• Lengyelország a nemzetközi kapcsolatokban a két világháború között (1919-1939);
• A Molotov-Ribbentrop paktum; Lengyelország német és szovjet lerohanása (1939. augusztus szeptembet);
• Élet Lengyelország német és szovjet megszállási területein;
• A katyni tömeggyilkosság (1940. április-május);
• Vita a tömegsírokról;
• A szövetségesek cinkossága;
• A katyni tömeggyilkosság utóélete;
• Lengyel menekültek Magyarországon (1939 - 1945);
• IDŐRENDI ÁTTEKINTÉS;
• IRODALOM;
• ÉLETRAJZI ISMERTETÉS;

A „Katyn 1940” című eme kiadványt a módszeresen elkövetett katyni tömeg-gyilkosságok és azok történeti háttere, a témával kapcsolatos legújabb nemzetközi kutatási eredmények, e témakör először közölt legfontosabb dokumentumai, az ezek által kínált egyfajta sajátos történelmi értelmezés iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.