Kalotaszeg

A kötet az alábbi kiadás alapján készült:
Kós Károly: Kalotaszeg.
Az Erdélyi Szépműves Céh kiadása, Kolozsvár, 1937.
Eredetei megjelenés éve: 1932.

Kalotaszeg (románul: Țara Călatei) egy tájegység, részben Erdélyben, a valamikori Magyar Királyság területén, Kolozsvártól nyugatra. Egyike Nyugat-Románia kevés tömbmagyar területeinek, régi erdélyi magyar népi hagyományok őrzője...

„A ​​könyv tanulmánnyal kezdődik Kalotaszeg fekvéséről, népi elrendeződéséről, aztán átcsap a történelemre, Erdély őskorára, majd hirtelen regényes novellává alakul, hogy aztán megszabadítva magát minden műfajbeli korláttól, tetszése szerint cserélgesse Kalotaszeggel kapcsolatban a regénytöredéket, etnográfiát, művészettörténetet, korrajzot, sőt a publicisztikát, – mindazt, amit egy művelt művészlélek mondani tud egy tárgyról, mely a szívéhez nőtt.

Mintha a zenevirtuóz tízféle hangszeren játszaná ugyanazt a témát, művészi játékát a bravúrral párosítván, mely ha kiemeli is művészetét, ugyanannyira meg is zavarja. Mintha a kiránduló, csupán elragadtatásának engedve, a gyönyörű tájról itt is, ott is fényképet készítene, aztán az érzelmi rendszer igazolására lelkes magyarázatokat fűzne az egyes képekhez, s szavainak csapongását ráadásul rajzokkal illusztrálná.

Az ahány fejezet, annyi irányba kanyargó ezen könyvet ízléses metszetek díszítik. Ezek is a szerző alkotásai és éppen olyan hozzáértésről, tehetségről tanúskodnak, akár a betűktől, a szépirodalmi és tudományos prózától sötétlő oldalak, melyekből - mellesleg - a lírai feltörések sem hiányzanak.

Az író mást se tesz, mint újra és újra felöleli tárgyát, ölelgeti és dédelgeti, annyira kedves neki. Mintha az egész könyv egy hatalmas, megírhatatlan nagy műhöz sietve papírra vetett előkészületeket, tanulmányokat és iránygondolatokat foglalna össze, őrizné a feledéstől, nem is a nyugodtabb óra, hanem egy munkára kedvezőbb jövő évszázad számára”.
(Illyés Gyula)

A „Kalotaszeg” című eme kiadványt Kós Károly alábbi szavaival ajánljuk:

„... az életem, amit a sors még számomra kiszabott, rövid lenne arra, hogy Kalotaszeg méltó könyvét megírhassam. Talán nem tudnám akkor sem, ha hosszúra nyúlna is életem. Tehát elmesélem azt, amit a szívem diktál róla, és adom úgy, ahogy tudom ma: tökéletlenül, egyenetlenül, rendszertelenül, de szeretettel.”
Sztána, 1937. március havában
(Kós Károly)